Miért csak 20 aminosav van? Elvileg el lehetne akármennyi is, hiszen sok oldalláncot el lehet még képzelni, vagy nem?

Létezik több, persze, ezek csak az esszenciális aminosavak. Pl. a híres Miller-Urey kísérlet során több nem eszenciális as. is keletkezett, amiket nem tudtak megmagyarázni (márhogy miért keletkeztek, és hová tűnhettek azóta, ha a kísérlet tényleg reprezentálja a valóságot).

Hogy miért pont 20, és miért pont ez a húsz van az élő szervezetekben... nos, ezt nem tudjuk. Elmélet van rá egy rakat, az egyik innen közelíti meg a témát, a másik onnan, a harmadik szerint az első kettő hülye. :)

Az hogy miért ennyi és miért pont ezek, az csak részben "logikus", más részben valószínűleg esetleges, mint az evolúció is. (Bár az élet keletkezése nem az evolúció része, de sok hasonló logikájú dolog van benne.)

Például egészen logikus, hogy a legegyszerűbb aminosav része annak a 20-nak, meg hát elég "logikus" oldalláncok vannak, OH, sav, amin, stb. Szerintem az is "logikus", hogy az adott csoport a lehető legkisebb szénatomszámra legyen a központi széntől, azaz egyre. Végüli mivel tudna többet egy OH csoport ha messzebb volna?

Azt nem tudom, hogy egyes oldallánc féléket nem lehetne-e mással pótolni, de azt hiszem, hogy alapvetően minden megvan amire szükségünk van.

Ezen kívül azt tudnod kell, hogy nem fehérjealkotó aminosavak léteznek még, valamint hogy a fehérjékben az aminosavak másodlagos módosulásokon esnek át, így a fehérjéket valójában 20-nál több féle aminosav alkotja.

Ha a jelenleg ismert, az osszes foldi eletforma altal hasznalt kodolasi semat szeretnek kiboviteni, akkor is csak 63 fele aminosav lehet maximum (4*4*4 = 64 - 1 a STOP kodonnak). Valamiert eleg csak a 20. Valoszinuleg azert, mert ez a 20 aminosav reprezental egy akkora kemiai sokfeleseget, hogy abbol mar barmilyen funkcio elerheto legyen. Ugyanakor ez a degeneraltsag, azaz egy aminosavat tobb kodon is kodol, a genomben tarolt infomaciot nagymertekben stabilizalja, hiszen a sok lehetseges mutacio kozul nehany valoszinu mutacio ugyan azt az aminosavat fogja kodolni, tehat az informacio nem serul.

Mindazonaltal meg kell emlekezni arrol, hogy a feherjek szintezise utan szamos aminosav modositas tortenik: foszforilacio, acetilacio, dezaminacio, glikozilaco stb stb. Ezek a "poszttranszlacios" modositasok tovabb novelik az elerheto sokfeleseget, de nem novelik a szukseges aminosavak szamat.

Akkor ugye feherjeben benne van ez a 20 fajta aminosav + modositott aminosavak. Es akkor meg nem vettuk szamba, hogy a sejtek gyakran szabad aminosavakat is hasznalnak szabalyozo molekulanak, neurotranszmitternek (pl GABA), vagy egyeb koztes anyagcsere termek (DALA).

Szoval rengeteg fele aminosav van, de feherje szintezisre csak 20at hasznal a sejt. (es akkor meg nem is beszeltunk a szelenociszteinrol es a pirrolizinrol, de az mar egy masik tortenet)

"Létezik több, persze, ezek csak az esszenciális aminosavak"

SZerintem itt egy kis fogalom zavar van, vagy eliras: az eszencialis aminosavak azok az aminosavak, amiket az emberi szervezt nem tud maga eloalliatni. Ezeket mindenkeppen a taplalekkal kell bevinni. PL triptofan.

Szerintem a proteinogen, azaz feherjeepito aminosavra gondoltal.

"Vagy van arra valami bizonyitek, hogy a DNS kodolas kialakulasa utan ez meg valtozott?"

A valtozasra van bizonyitek, mert a genetikai kod nem univerzalis, egyes elolenyekben eltero kodonok mas aminosavat kodolnak, es van olyan aminosav, amit csak az ache bakteriumok csoportjai hasznalank: pirrolizin.

[link]

Itt egy osszefoglalo a genetikai kod variabilitasarol:

[link]

"A kérdező kommentje:

Igen, az eszenciális az mást jelent. Nem is értem, hogy aki még a fogalmakat sem érti a témában, az miért irogat ide hülyeségeket, ráadásul elsőként. Jobb dolga nincsen? "

Nincs. Többet nem teszem, köszönöm, hogy ilyen kedves hangnemben hívtad fel a figyelmemet egy kifejezésbeli tévedésemre.

Üdvözlettel:

a témában kutató biológus