Kémiailag mit jelent az oldódás? Ha valami oldódik vagy nem oldódik, az mit jelent az atomok/molekulák szintjén?

Én az oldhatóságot így tanultam: "hasonló a hasonlóban." Vagyis: a poláris oldószer csak poláris dolgokat tud oldani (pl. víz+NaCl), míg az apoláris oldószer csak apoláris dolgokat tud oldani (pl. benzin+zsír). A válaszom a nagyon fura kérdésedre pedig, ha két anyag nem bír oldódni/elegyedni egymással akkor a sűrüségüknél fogva fognak rétegződni. Egy kis kitérő: olaj+víz ugye? nem bírják egymást (apoláris-poláris) de sújtalanságban össze tudod őket keverni...

Nem rossz, hogy első megközelítésben labdáknak, különböző méretű és színű golyóknak képzeled az atomokat, ionokat, a belőlük felépülő anyagokat. A hozzáfűzésedben már magad is feszegetted ennek az elképzelésnek a korlátait. Ha kristályos anyag, pl. kőső vízben való oldódását akarod elképzelni, akkor képzeld el, hogy pozitív nátrium ionok és negatív klorid ionok vannak egy kocka csúcsain. Ezt le is tudod rajzolni. A vízmolekulákat meg úgy képzeld el, hogy az oxigén felőli végük negatívabb, a hidrogének felőli része pedig pozitívabb töltésű. A kősó kristály élein a vízmolekulák úgy rendeződnek el, hogy ahol nátrium ion van, oda a negatív, ahol klorid ion van, ott a pozitív felükkel tülekednek. Ha a nátrium iont nem csak a körülötte levő kloridion vonzza, hanem az odasereglett negatív töltésű végei a vízmolekuláknak, akkor a nátrium és a klorid közötti kötés erőssége meggyengül. A hőmérséklet olyan hatással van az ilyen rendszerekre, hogy a részecskék mozognak, a vízmolekulák a helyüket is változtatják, a kősó rácsaiban lévő ionok ezt nem tudják megtenni, ők rezegnek. Ennek a nyüzsgésnek a vége az, hogy hol egy nátrium, hol egy klorid iont szakítanak ki a vízmolekulák. Ez olyan, mint amikor tüntetésen kiemelnek és körülvesznek egy egy rendbontót a rendőrök. Mikor a vízmolekulák teljesen körbezárják az iont, kialakul körülötte a hidrátburok. Ez a folyamat ismétlődik, és a kristály feloldódik.

Még egyszer: két folyadék elegyedik. Beszélhetsz "oldódásról", mert ha pl. az étolajat és a vizet összerázod, akkor a víz kismértékben oldódik az étolajban és az étolaj is a vízben. Ilyen esetekben azonban nem oldódásról, hanem megoszlásról beszélünk. Ráadásul ebben az esetben emulzió is keletkezhet, ami viszont nem oldat, hanem egy kolloid rendszer.

14:37 vagyok... Gondolom tudod, nem oldódás elegyedés... Nna visszatérve, mivel súlytalanságban nem hat a gravitáció, így a nagyobb sűrűségű víz nem tudja merre kellene lefelé mennie, így el tudod őket keverni, DE (saját hibámat javítva) ez nem elegyedés csak keveredés (ahogy brókrezol is írta). Nem lesz belőle olajos-víz, hanem az olaj és a víz pici vagy nagyobb cseppeket fog alkotni (emulzió). És ha nagyon elkevered akkor a cseppeket nem fogod meglátni csak egy tejszerű folyadék lesz az eredmény (kolloid).