Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kémiailag mit jelent az...

Kémiailag mit jelent az oldódás? Ha valami oldódik vagy nem oldódik, az mit jelent az atomok/molekulák szintjén?

Figyelt kérdés
2011. júl. 27. 10:57
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
Az oldódás két anyag összekeveredése, (pl víz és szörp esetében.) Az oldódásnak több típusa van.A víz poláris oldószer(van + és - pólusa)az alkohol meg apoláris oldószer,mert nincs/enek pólusa/i, mint a víznek. Ezért ne próbálj olajat és vizet összekeverni, mert szétválnak a részecskék.
2011. júl. 27. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:

Maga az oldódás kémiai kölcsönhatás nélkül megy végbe, tehát nincs kémiai reakció, átalakulás. Az anyagok egyszerűen elkeverednek egymással molekuláris szinten.


Például, ha egy pohár vízbe raksz egy kávéskanálnyi konyhasót, és azt jól elkevered, akkor a só tökéletesen el fog oldódni a vízben rövidesen. Ezt azt jelenti, hogy a víznek bármely része ugyanannyi NaCl molekulát fog tartalmazni. De a lényeg, hogy a keverékben továbbra is H2O és NaCl lesz, ahogy eredetileg is volt, csak egyenletes lesz az eloszlás.

2011. júl. 27. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
Általában ez érvényesül: Poláris oldószerek (H2O) jól oldja a poláris anyagokat. Apoláris oldószerek (CCl4) jól oldják az apoláris anyagokat.
2011. júl. 27. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
Szilárd anyagok is oldódhatnak egymással magas hőmérsékleten. Ezek pedig az ötvözetek, például a bronz is egy oldat.
2011. júl. 27. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 A kérdező kommentje:
Lehet hogy nem voltam világos, nem erre vagyok kíváncsi. Egyik sem volt válasz a kérdésemre. Az érdekelne, hogy mitől vegyülnek el egyes molekulák, mások meg nem, molekuláris ill. atomi szinten. Ha porszemeket vagy labdákat keverünk el egymással, azok többnyire "oldódnak", és nem válnak szét maguktól. Hogyan működik a nem oldódás atomi szinten?
2011. júl. 27. 15:05
 6/16 bromkrezol ***** válasza:

"Rabbi, mitől lesz édes a tea, a cukortól, vagy a keveréstől? Gyermekem,hogyan kérdezhetsz ilyen butaságot, hát mindenki tudja, hogy a keveréstől. De akkor minek bele a cukor? Hát hogy tudd, meddig kell keverni..." Kicsit nézzetek utána az oldódásnak, mert vannak bizonytalanságok. Mikor belenéztem a gyermekem környezetismeret könyvébe, rájöttem, hogy az oktatás az oka. Szerintem vizsgáljátok meg az alábbi folyamatokat:

(1) cukor + víz

(2) konyhasó + víz

(3) cink + sósav

(4) réz + salétromsa


Mindegyik folyamat végeredménye oldat lesz. Még valami, két folyadékot elegyíteni szoktunk...

2011. júl. 27. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:

legjobban a választ a kérdésedre a fizikai-kémia adja


egyensúly akkor van, amikor az entrópi (ami ha tetszik a renddezetlenség mértéke) maximális értéket vesz fel. Az entrópia növekedése kedvező, az hajtja a folyamatot.


Vagy meglehet közelíteni a kémiai potenciál oldaláról is.

kedvező, ha két rendszer között a potenciálkülönbség nulla (kém. pot. minimum). A tiszta anyagoké nem az, ezért keverednek.

2011. júl. 27. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:

Én nem értem a kérdésed.


Mi az hogy nem atomi szinten? Vegyünk egy anyagot: NaCl. Kősó. Ez egy ionkötésű vegyület. Oldódik vízben. Oka: A NaCl kristályrácsa ionrács: vagyis szilárdhalmazaiban ionrácsban kristályosodik. Ha beleraksz egy kanál sót egy pohár vízbe, akor a következő történik: Első részben a rács felszakad, és kiszabadul a NaCl. A víz molekulái akcióba lendülnek és ellentétes töltésekkel körülveszik az ionokat. Azonban már nem NaCl-t vesznek körbe, hanem Na+ ionokat és Cl- ionokat. Így hidratált ionok keletkeznek.

2011. júl. 27. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 bromkrezol ***** válasza:
Akkor vegyük sorra azokat az ionrácsos vegyületeket (pl. AgCl, PbSO4, stb.), amelyek nagyon rosszul oldódnak vízben :)
2011. júl. 28. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 A kérdező kommentje:
Még mindig nem válaszolt senki a kérdésemre. Nem tudom mit nem lehet érteni a kérdésemen. Ha a molekulákra agy atomokra/ionokra, mint apró labdákra tekintünk, amik elkeverednek egymással, az világos, hogy az oldóás azt jelenti, hogy a labdák elkeverednek egymással és egyenletesn elosztva maradnak egymás között. És mit jelent a nem oldhatóság? Miért nem tudjuk a labdákat elkeverni, mi akadályoz meg benne? Illetve, ha elkevertük, akkor mi válastja szét őket, milyen erők? A gravitáció és a felhajtóerő nyilván nem jó válasz, mert anélkül is van oldhatóság és nem oldhaóság. Szóval molekuláris sznten kérdezem, hogy milyen erők befolyásoják az oldhtóságot, és hogy mi a pontos definícióa az oldhatóságnk. Adtatok egy megfigyelési definicíót kissé pongyolán, de van olyan definició, amely jósol, és nem csak a megfigyelésre alapoz?
2011. júl. 28. 09:12
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!