Az üveg milyen halmazállapotú?

A valóban helyes válasz a Wikipédia linkjében van... És néhány válaszban is... :)

De úgy látom az itt lévők nagy része lusta volt elolvasni addig... Ellenben tisztelet annak, aki a linket küldte, ő legalább utánajárt.

[link]

[link]

Amúgy pedig valójában a szerkezetének semmi köze nincs a kérdéshez. Az üveg szobahőmérsékleten szilárd, egyáltalán nem folyik. És ennyi a lényeg.

Az mellékes dolog, hogy mivel amorf, a szerkezete nagyon hasonlít a folyadékokéra. Viszont nem teljesen, ezért azt sem mondhatod, hogy folyékony. De ha jobban megfigyeled, a szerkezetének vannak rendezett részei is, ezért mondhatnád azt is, hogy minden értelemben szilárd. Viszont ez sem lenne igaz...

"De ha jobban megfigyeled, a szerkezetének vannak rendezett részei is, ezért mondhatnád azt is, hogy minden értelemben szilárd."

na, akkor kapaszkodj meg.

minden folyadékban vannak részek, amik rendezettek. (kristály) csíráknak nevezzük őket.

Az üveg szilárd halmazállapotú, melynek amorf a szerkezete. A gondot számotokra szerintem az okozza, hogy az amorf anyagoknak nincs olyan jellegzetes olvadáspontjuk, mint a kristályos anyagoknak, így van egy tartomány amiben az anyag szilárd is és folyadék is.

Szerintem fizikai (mechanikai) szempontból is egyértelműen szilárd, hiszen van húzószilárdsága, képes ellenállni a külső erőknek, míg a folyadékok, gázok nem.

Gondolom a szilárdság, mint fogalom is a szilárd testek ezen tulajdonsága miatt kapta ezt a nevet.

Mellesleg amit linkelt amúgy sem megbízható forrás:

"A szurok ugyanis valójában folyadék, csak ezt nehéz észrevenni, mivel mintegy száz milliárdszor (!) sűrűbb a víznél." Ha százmilliárdszor sűrűbb a víznél, akkor 1 dm^ százmilliárd kg, akkor a szuroknak komoly tömegvonzása van :). Mondjuk ez azt is megmagyarázná, hogyha folyadék, miért nem esik szét.

"A gondot számotokra szerintem az okozza, hogy az amorf anyagoknak nincs olyan jellegzetes olvadáspontjuk, mint a kristályos anyagoknak, így van egy tartomány amiben az anyag szilárd is és folyadék is. "

na, akkor kapaszkodj meg.

jellemzően csak színtiszta, egynemű anyagoknak van olvadáspontjuk. a több anyagból álló rendszerek, azok (kivétel speciális összetételek) hőmérsékletközben olvadnak, azaz egy adott hőmérsékleten elkezdődik a folyadék fázis megjelenése és egy másik hőmérsékleten eltűnik a szilárd fázis teljesen. csak a példa kedvérét: víz (ami nem desztillált tiszta víz, sós víz különösen), acél, ötvözetek, gyakorlatilag minden, amivel a hétköznapokban találkozol, az ilyen.

"Szerintem fizikai (mechanikai) szempontból is egyértelműen szilárd, hiszen van húzószilárdsága, képes ellenállni a külső erőknek, míg a folyadékok, gázok nem"

ez egy józan paraszti definíció, ami nem feltétlenül baj, csak éppen hasraütésszerű és messze nem tudományos.

ellenállni ellenáll, ez tény. egy darabig. a folyadékok is ellenállnak egy darabig. de meddig? mekkora erőtől kezdve szilárd valami? és miért pont akkorától? érzed a problémát?

"Gondolom a szilárdság, mint fogalom is a szilárd testek ezen tulajdonsága miatt kapta ezt a nevet. "

a szilárdság mellet olyan fogalom is van, hogy folyáshatár. nézz utána és meséld el, hogy mit gondolsz...

évszázadokon keresztül teljesen jó volt az a definíció, hogy amivel fejbe tudod vágni a másik, az szilárd. amit pohárba tudsz önteni, aztán, ha kiöntöd a földre, akkor tócsát képez, az a folyadék. ami meg elillan, az a gáz.

de pl. a pohárból az argon sem jön ki, amíg ki nem borítod. nagyon lassan igen, de nagyon lassan a víz is eltűnik belőle. akkor most mi van?

egyedül az általam már leírt anyagszerkezettani definíció a használható. azzal egyértelműen eldönthető a kérdés. a többivel nem.

Tisztában vagyok azzal, hogy egyik anyag sem pont egy bizonyos hőmérsékleten alakul át folyadékká, szimplán arra szerettem volna rámutatni, hogy a kristályszerkezetű anyagok esetén, mivel csak egyfajta kötés tartja össze az anyagot, ez a hőmérséklet-tartomány sokkal kisebb, míg amorf anyagok esetén, ahol többféle kötéstípus is egyszerre domináns, ez sokkal szélesebb tartomány, mert a különböző kötések más hőmérsékleten bomlanak fel.

"azzal egyértelműen eldönthető a kérdés. a többivel nem"

Azzal miért ne, hogy a húzószilárdsággal rendelkező anyagok?

Nem tudom, hogy a sós vízzel mire szerettél volna rámutatni, ott szimplán csak elmozdul az olvadáspont.

"csak éppen hasraütésszerű és messze nem tudományos"

Az, hogy azon anyagokat nevezzük szilárdnak, melyeknek van szilárdságuk, miért nem tudományos?

"ellenállni ellenáll, ez tény. egy darabig"

Az üveg szilárdsága kiemelkedően jó, nem véletlenül méltó ellenfele a GFRP a négyszilárdságú acéloknak.

"a folyadékok is ellenállnak egy darabig. de meddig?"

A folyadékoknak nincs szilárdsága. Még terhelni sem lehet, hogy fognád be egy húzógépbe? (Ha a felületi feszültségre gondoltál, akkor azt nem kéne idekeverni)

"a szilárdság mellet olyan fogalom is van, hogy folyáshatár. nézz utána és meséld el, hogy mit gondolsz..."

Azt gondolom, hogy csak olyan hoz fel ilyen témában egy folyáshatár fogalmat, aki nem tudja miről beszél :). Képzeld, mint acélszerkezetekben is elég jártas mérnök ismerem a fogalmat. Azt jelenti, hogy bizonyos teher mellett a részecskék átrendeződnek, eközben nincs szükség a teher növelésére az alakváltozás növekedéséhez, de miután "beállnak" a részecskék további tehernövekedés szükséges. Ez a folyás csak hasonlít a folyadékok folyására, a két dolog köszönőviszonyban sincs.

"egyedül az általam már leírt anyagszerkezettani definíció a használható. azzal egyértelműen eldönthető a kérdés. a többivel nem"

Olvastam a definíciód és véleményem szerintem több ponton is hibás.

"ez az erő egy jól meghatározható térbeli elrendeződésbe kényszeríti ezeket a részecskéket."

A víz nem szilárd ennek ellenére a másodlagos kötések következtében meghatározz a térbeli elrendezkedése.

"ha van vonzóerő, de nincs jól meghatározható térbeli elrendeződés, akkor az anyag folyadék,"

Ott vannak a makromolekulás anyagok is melyek szilárdak (pl.: bakelit, PVC, PS) mégis szabálytalan a térszerkezetük.

Nekem anyagszerkezeti órákon azt tanították, hogy háromféle szilárd anyag létezik: a kristályos szerkezetű, az üvegszerű (amorf) és a makromolekulás anyagok.

Ha tévedek, és neked van igazad, akkor biztosan alátudod támasztani szakirodalommal.

"Nem tudom, hogy a sós vízzel mire szerettél volna rámutatni, ott szimplán csak elmozdul az olvadáspont. "

arra, hogy nem értesz hozzá.

nem elmozdul az olvadáspont. hőmérsékletközben megy végbe a folyamat. elég nagy hőmérsékletközben egyébként, mert kis sótartalom esetében nulla környékén kezdődik és csak mínusz 22 (21,8) fokon fejeződik be teljesen. de a nyersvas a maga 6% körüli széntartalmával olyan 300 fokos közben olvad.

"Az üveg szilárdsága kiemelkedően jó, nem véletlenül méltó ellenfele a GFRP a négyszilárdságú acéloknak."

az egy kompozit. mi köze mindehhez?

"Olvastam a definíciód és véleményem szerintem több ponton is hibás."

"A víz nem szilárd ennek ellenére a másodlagos kötések következtében meghatározz a térbeli elrendezkedése."

aki kicsit jártas az anyagtudományban, az tudja, hogy a víz az állatorvosi ló. egyetlen más anyag sem produkál ennyi különleges viselkedést. pl. ha nem ilyen lenne a molekula alakja, akkor nem is folyadék lenne, hanem gáz szobahőmérsékleten.

mellékesen, ha már felhoztad, akkor magyarázd már meg nekem légyszives, hogy az acél folyása és a víz folyása között szerinted mi a különbség? (igen, csapda volt és beleestél)

"Ott vannak a makromolekulás anyagok is melyek szilárdak (pl.: bakelit, PVC, PS) mégis szabálytalan a térszerkezetük."

ez csak neked hiba, aki szeretnéd, ha ezek szilárdak lennének. nekem nem.

"Nekem anyagszerkezeti órákon azt tanították, hogy háromféle szilárd anyag létezik: a kristályos szerkezetű, az üvegszerű (amorf) és a makromolekulás anyagok."

ez ugyanaz az óra volt, ahol azt mondták, hogy a só csökkenti a víz olvadáspontját?

"nem elmozdul az olvadáspont. hőmérsékletközben megy végbe a folyamat. elég nagy hőmérsékletközben egyébként, mert kis sótartalom esetében nulla környékén kezdődik és csak mínusz 22 (21,8) fokon fejeződik be teljesen."

Remélem tudod, hogy a sózás nem így működik. A sós folyadék optimális koncentrációra törekszik, amihez vízre van szükség. Plusz víz úgy kerül a rendszerbe, hogy megolvad. Ahhoz, hogy megolvadhasson hőt von el a környezettől, ennek eredményeképpen megolvad a víz. Ezért lesz hidegebb a környezet.

"az egy kompozit. mi köze mindehhez?"

Csak annyi, hogy ennek a kompozitnak a szilárdságát az üveg adja...

"aki kicsit jártas az anyagtudományban, az tudja, hogy a víz az állatorvosi ló."

Értem, szóval te példálózhatsz ezzel az állatorvosi lóval, én nem... Ha a te elméletedet támasztja alá, akkor jó, ha az enyémet, akkor rossz. Egyébként a többi dipólus molekulából felépülő folyadék,nem rendeződik szabályosan, vagy csak a víz dipólus?

"egyetlen más anyag sem produkál ennyi különleges viselkedést. pl. ha nem ilyen lenne a molekula alakja, akkor nem is folyadék lenne, hanem gáz szobahőmérsékleten. "

Ennek mi köze ehhez?

"mellékesen, ha már felhoztad,"

Te hoztad fel, ne add a számba a dolgokat!

"folyása és a víz folyása között szerinted mi a különbség?"

Nem is tudom, talán hogy az acéloknál ehhez a változáshoz feszültségre van szükség és erőirányba rendeződnek, míg a folyadékoknál nem kell erő és bárhova mozoghatnak? Továbbá az acélnak ekkor is van ellenállása és ez a folyás sem ellenállásmentes, míg gyakorlatilag a folyadék-részecskék ellenállás nélkül mozognak egymáson?

Hallottál a beton kúszásáról és zsugorodásáról? Ezek miatt a beton is folyadék? (itt is van terhelésfüggetlen plasztikus alakváltozás)

"ez csak neked hiba, aki szeretnéd, ha ezek szilárdak lennének. nekem nem."

Értem. Akkor ezek is folyadékok? Az hogy neked nem, ugye tudod, hogy nem jelent semmit :D.

Egyébként ezt nem én állítom, hanem a Palotás féle Mérnöki kézikönyv, vagy például a Balázs: Építőanyagok és kémia könyvek, illetve a témával foglalkozó szakirodalmak.

"ez ugyanaz az óra volt, ahol azt mondták, hogy a só csökkenti a víz olvadáspontját?"

Na akkor kapaszkodj meg. Nem csak, hogy egy másik órán, egy másik tárgysorozat keretében.

Na akkor kapaszkodj meg. Találtam egy tudományos és akkor józan paraszti ésszel is érthető definíciót a szilárd anyagokra: [link]

[link]

És, ha megkérhetnélek, akkor ne az én tudásomat fikázd, hanem mutass szakirodalmat...

További észrevételekre csak akkor ragálok, ha mutatsz valamit, amit nem te találsz ki.