Miért dörög az ég, villámlás után?

"belehasít a levegőbe" - szóval köznapian fogalmazva elektronok áramlanak, azaz villamos áram folyik. Igaz, hogy több ezer Amperes, ahogy kollégám mondta "ott dinnyényi elektronok vannak" - de ez persze csak humor...

Az elektronok ugyanolyan picik, csak rengeteg áramlik át, ezért nagy az áramerősség. Viszont a nagy áramerősség hirtelen hőmérséklet növekedést, és ionizációt okoz, emiatt a villám útjában lévő gázok robbanásszerűen kitágulnak, és ez egy lökéshullámot (hullám sorozatot) indít, amit mi dörgésként érzékelünk.

Pedro

Ezzel kapcsolatban megemlítenék egy érdekes jelenséget. Tipikusan a 1000-4000 méter távolságban történt villámlás esetén figyelhető meg. Arról van szó, hogy az ilyen nem túl közeli, de nem is távoli villámoknál megfigyelhető egy halkabb sercegés szerű hang, mégpedig a villámlással egyidőben (!), majd a 'rendes' időben megérkezik a dörgés is. Sokakban felvetődhet, hogy ez hogy lehet, ha a hangnak különben idő kellene hogy minket elérjen.

A magyarázat a következő: A villámlás egy meglehetősen széles spektrumban sugárzó elektromágneses impulzust hoz létre. (Ez az oka annak, hogy mindegy a rádió hova van hangolva, a villámláskor sercen egyet.) Nos az emberi agy ilyenkor mint vevő funkcionál, és a villám elektromágneses hatása közvetlenül ingerli a hallóidegeket, illetve az agy hallásért felelős részét. Ezt persze az agy mint hangot "jeleníti" meg. Ez a jel erősség persze a távolsággal arányosan csökken (Ezért nem "halljuk ezt a sercenést a túlságosan távoli villámoknál), a közelebbieknél pedig már nem tudjuk különválasztani magától a tényleges hangjelenségtől.