Mi az az elektromos ívfény és hogyan keletkezik?

Az ívlámpa fő része két fém v. szénelektród, melyre feszültség van kötve. Begyújtása úgy történik, hogy az elektródokat rövid ideig tartó érintkezés után széthúzzák. Az érintkezéskor fellépő erős áramtól a katód felmelegszik, elektronokat kezd emittálni, ezek ionizálják az elektródok közti teret. Az ionok fokozzák az áramot, az elektródok tovább melegszenek, míg egyensúlyi állapot áll be. A szénívlámpában az anód hőmérséklete 4000 °C körül van, a katódé valamivel alacsonyabb, a gáztéré pedig részben még magasabb, mint az elektródoké. E magas hőmérsékletet felhasználják fémek olvasztására, az ú. n. ívkemencékben, továbbá ívhegesztésnél is (l. Hegesztés). Világításra az ívlámpát ma már csak laboratóriumokban használják. Az ívlámpa elektródjai állandóan fogynak. A regulátor gondoskodik arról, hogy az ívkisülés ki no aludjon, azzal, hogy az elektródokat olyan mértékben közelíti egymáshoz, amilyen mértékben azok rövidülnek.

[link]