Tényleg elhúzza a folyó az esőfelhőt?

Így van a Balaton is lehúzza a felhőket,azért mert vonzzák egymást!

balaton mellett lakom,ha jön egy eső felhő rögtön a tó felé veszi az írányt!

Nagyobb víztömeg befolyásolja a felhő mozgását,valójában le nem húzza csak eltéríti más irányba!Ugyan így a helyek!

Átdobják a felhőt,de ez is bonyolúlt!

[link]

Szentesen lakom és én is sokszor hallom, hogy az esőt lehúzza a Tisza. A kommenteket olvasva találtam pár dolgot, ami magyarázatra, kifejtésre szorul:

1, Ami biztos, hogy a Tisza vízfelszíne és 1-2 kilóméteres, fákkal benőtt ártere jelentősen hűvösebb és párásabb szokott lenni, mint a gáton kívüli levegő. Néha még nyáron is majd lefagyok a robogón, amikor egy szál pólóba átmegyek a tiszahídon. :-)

2, A síma felszín feletti lég,- és folyadékáramlatok alapvetően úgy működnek mint egy asztalra dobodtt 1000 darabos A4-es papírstóc. Az alsó lap sebessége lassú a fellépő surlódás miatt, azonban a második lap már egy lassan csúszó papírlapon csúszik és így tovább. Az egymást követő lapok közt kicsi a sebességkülönbség, de a legfelső lap sebessége már jelentős. Az atmoszféra is valahogy így mozog alapesetben a földfelszín felett, természetesen annyi különbséggel, hogy rengeteg egyéb hatás áll még fenn, amik örvényeket és függőleges légmozgásokat is eredményeznek. A függőleges mozgások a felszínirányhoz képest általában jelentősen kisebbek. Természetesen ez borul, ciklonok, anticiklonok közepén, ahol a fel és leáramlás az egész mechanizmus a lényege, de mi most arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy normál esőzésnél a vízfelszín hatással van e a felhőmagasságban lévő légrétegre. Képzeljünk el egy szappanbuborékot (vagy egy levegőmolekulát), amit viharban a Tisza felszíne felett engedünk el. Sodródni kezd a széllel a folyó felett, majd az ártér fölé kerül és szépen lassan, föl-le keveregve előbb-utóbb feljut pár Km magasra, ahol a felhők vannak. Természetesen ekkorra már több tíz, vagy több száz Km-t is megtett felszínirányban, így, ha a Tisza felszíne hatással is van a felhőrétegre, az nem a Tisza felett jelenik meg, ahogyan szélben meggyújtott tábortűz füstje sem a tábor felett fog hatást kifejteni a felhőkre.

3, Természetesen nagyobb geológiai formák pl. hegyek jelentősebb függőleges mozgásokat okoznak, vagy az akkora tavak, mint a Balaton, jelentős mennyiségű hideg, párás levegőt tudnak a felszínről a magasba bocsátani, ha megjön a viharos szél. Azonban az népi hiedelem, hogy a felhők a folyók fölé érve egyszer csak lenéznek és azt mondják, hogy most kell vízcseppekké kondenzálódnunk és eső formájában lehullanunk!

Aki nem hisz nekem, az nézze meg a fenti linket, vagy egy országos csapadékmennyiség térképet, ahol semmilyen éles vonal nem rajzolódik ki a Tisza, vagy a Duna vonalán.