Kérlek benneteket aki a maghasadással, valamint a reaktorfizikával tisztában van válaszoljon, hogy miképpen értelmezzem a folyamatos láncreakciót?

Az urán hasadásakor 3 db. gyors neutron szabadul fel.

Ezek a neutronok még nem tudnak további uránt hasítani - ahhoz le kell lassulniuk. Ha előbb kirepülnek az uránból, akkor nincs elegendő hasítás. Ha viszont a többség hasít, akkor hirtelen nagyon sok energia szabadul fel, és nagyságtól függően vagy atomrobbanás lesz, vagy csak szétfröcsköl az egész olvadt urán.

Azt kell megoldani (erőműben), hogy átlag 2 neutron repüljön ki, vagy nyelődjön el valamilyen más (fékező) anyagban - és 1 hasítson újabb uránt.

Akkor ismét keletkezik 3 gyors neutron - és minden kezdődik elölről. Ehhez nem mindegy magának az urántömbnek a mérete. A kritikus méret az, ahol elvileg éppen fennmarad a reakció.

Maga a folyamat pozitívan visszacsatolt - minél több a neutron, annál több uránt hasítanak és ezért annál több neutron lesz - így észnél kell lenni a szabályozásnál, nehogy felrobbanjon az egész.

Az erőműben a kritikus tömegnél több van, különben soha nem indulna be a reakció - és fékező anyagokkal gondoskodnak a lassításról és a fölösleges neutronok elnyeléséről is.

Na először is: nem proton hasad, hanem az urán atommag.

Másodszor: a MV az nem energia... nem MeV?

Harmadrészt: nem proton keletkezik, hanem 3 neutron.

Ez azért számít, mert a neutront nem taszítja az atommag, így simán bele tud menni és hasítani tudja.

De a gyors neutron jó eséllyel nem fog hasítani.

Ha veszel egy kicsi urándarabot, az mást nem fog csinálni, csak neutronokat sugároz (keveset). Keletkeznek benne a neutronok, majd a többség szépen kirepül belőle.

Ha veszel egy nagyobb urándarabot, abban egyre több neutron tud lelassulni az urán atomokon, majd egy másik uránmagot hasítani.

Ha veszel egy kritikus tömegű urándarabot, ott pont a megfelelő mennyiségű neutron lassul le ahhoz, hogy folyamatosan menjen benne a láncreakció.

Ha veszel egy ennél kicsit nagyobb urándarabot - az pár másodpercen belül szétolvad és szétspriccel. Tényleg volt is ilyen kísérlet: egy tudós 2 urándarabot nyomott össze így. Egy villanás és szétrepültek (szétdobta őket a köztük felmelegedett levegő).

Többen is voltak a laborban - a tudós kiszámolta, hogy csak ő fog meghalni.

"az ehhez viszonyított többmillioszor nagyobb ottlévő tömeg viselkedeset hogyan tudjam be?"

Itt a többi atom inkább csak akadály, ami lassítja a neutronokat. Egyszerre elég kevés atom hasad el. Még egy atombombában is, amit robbanószerrel nyomnak össze pár másodpercig (amíg a robbanószer ereje nagyobb, mint a maghasadásé) - ott is csak az urán 7%-a szokott széthasadni.

1MeV=1,602*10^-16 J

200MeV= 3,4*10^-14 J Ez igen igen kicsi :D

1J ~ 102 g tömeggel rendelkező test egy méter magasságba történő felemeléséhez szükséges a munka Föld gravitációs mezejében, a felszín közelében. Összehasonlításképp.

1 Mt TNT = 4,184 PJ Megközelítőleg tehát egy 1megatonnás bomba robbanásakor 4,18*10^15 Joul szabadul fel.

Ezekből:egy 10megatonnás robbanás során 1,229*10^29 db atom hasad el.

A többi maradék 93 +-pár% szétszóródik. Nem valami jó a hatásfok :D