Ha normál csapvízbe valami tárgyat helyezünk, akkor nagyon apró buborékok ülnek ki a felszínére. Hogyan lehet ezeket csökkenteni?

Fordítva igaz. A gázok oldhatósága folyadékban fordítottan arányos a hőmérséklettel. Azaz minél hidegebb, annál több gázt tud oldani.

Ha a csapvizet a szobában hagyod akkor az elkezd melegedni. A gázok egyre kevésbé oldódnak a vízben. Ahhoz, hogy gázbuborékok jelenjenek meg kell valamilyen szilárd, egyenetlen felület. Ezért az edény oldalának, vagy a vízbe helyezett tárgynak az apró repedéseinél kezdenek el keletkezni a buborékok. A víz felületi feszültsége miatt nem ott is maradnak a buborékok, egészen addig amíg valamilyen zavarás (pl. megkavarod az edényt) nem éri.

Desztillált vízben elvileg csak víz van, nincs más anyag, nem is lesznek buborékok.

A vizben/oldatokban levo gazok a buborekkepzodes miatt, sok esetben problemat jelentenek, eltavolitasukra tobb modszer van:

-vakuum: ha alacsony nyomas alahelyezzuk az oldatot a benne levo gazok oldhatosaga lecsokken, nagy buborekok kepzodnak, amik aztan feljonnek a felszinre, ugy mintha forrna a viz.

-Szonikalas: a tenylegesen oldott gazok eltavolitasara nem alkalmas, de azokat a kis buborekokat, amit a kerdezo is emlitett nagyon szuperul eluzi. (ilyen kepzodik akkor, amikor tomeny etanolt higitunk vizzel)

Sajnos mindket modszer leginkabb laboratoriumokban all rendelkezesre.

A gázoknál miért van fordítva. Megpróbálom elmagyarázni.

Az hogy egy adott anyag milyen halmazállapotú azt a részecskék mozgási (belső) energiája határozza meg.

Ha a részecskék nem változtatnak helyet, csak rezegnek egyhelyben, akkor a mozgási energiája alacsony, a halmazállapot szilárd.

Ha nő a mozgási energiája a részecskéknek, akkor azok már nemcsak rezegnek, hanem egymáson kezdenek el gördülni. Ilyenkor már folyékony halmazállapotú.

Ha meg annyira megnő a mozgási energia, hogy a részecskék már "össze-vissza repkednek" nemcsak gördülnek, akkor lesz gáz/gőz halmazállapot.

Az hogy a részecskék átlagos mozgási energiája mekkora (leginkább) a hőmérséklettel függvénye.

Tehát egy nagyobb hőmérsékletű keverék esetén a részecskék sokkal hajlamosabbak elkezdeni "kirepülni", nagyobb a mozgási energiájuk. Ha hideg a keverék, a mozgási energiák kisebbek, az amúgy inkább "kirepülni vágyó" részecskék is csak egymáson gördülnek.

Remélem ebből érthető, hogy a hidegebb folyadékok, miért oldják jobban a gázokat.

Hasonló gondolatmenettel levezethető, hogy szilárd anyagok, miért oldódnak jobban melegebb folyadékban.