Hová tűnik a C (szén) a természetben?

Döncike: ezt az utolsót nem értem, mire gondolsz...

Esőerdő-irtás: az élő fákat vágják. Holt anyag nem lesz belőlük, mivel azonnal felhasználják, többnyire égetéssel felszabadítják az összes addig raktározott C-t belőle, ez CO2 formájában távozik. Így az addigi elnyelés is megszűnik, plusz még nettó felszabadulás is van. Ültetni nem ültetnek helyette (mert a fák az első kb. 20 évükben, az aktív növekedési fázisban nettó CO2-elnyelők+O2-termelők, utána náluk is beáll az egál), így a helyzet marad ugyanaz.

Plusz az esőerdők kivágásával felszínre kerül a talaj. Ami - főleg az égetés miatt - sötét. Nagyobb az albedója, mint a zöld lombozatnak, így több hőt nyel el, ez pedig felmelegedéshez vezet. (Lokálisan, de ha elég sokat irtanak, akkor az már jelentős mértéket érhet el.) Ami nagy mértékben melegíti a légkört, ami az óceánokat, így csökken a CO2 elnyelési képesség, tehát nő a légköri CO2-szint, plusz a felemelegedés hatására az eddigi legnagyobb szárazföldi CO2-elnyelő, a tundra (tőzegmoha-telepek) nettó elnyelőből kibocsátóvá válik (ez már beindult sok helyen), ami megint növeli a CO2 koncentrációját... Illetve visszatérve a lokális esőerdő-részleghez, nagyobb hőmérséklet mellett a C3-as növények (kb. a többség, a fák) kevesebb CO2-t képesek megkötni, ellenben a C4-esekkel (ezek pl. a kukorica, cukornád, köles), de azoknak általában nem akkora a biomasszájuk.

Persze, az nyilvanvalo, hogyha kivagjak es elegetik az erdoket, akkor a benne levo megkotott szen az a legkorbe kerul, De, ha nem vagjak ki, es az erdo marad akkora, amekkora, akkor szerintem nincs netto szen megotes, mert amennyi megkot, annyit el is bont a rothadas soran.

Nekem ugy tunik, hogy az esoerdoben nincs olyan felhalmozodas, mint mondjuk a tozeglapokban, ahol az elhalo novenyi reszeket betemetik az elok, es az o szerves anyaguk ottmarad.

Tény és való, klimax társulásban nincs nettó megkötés (illetve dehogynem, de elhanyagoljuk). Így már kezdem érteni, mire vonatkozott az eredeti kérdésed, mivel eddig nem volt világos.

Igaz, hogy az esőerdő nettó nem köt meg szenet, mivel a lebomló anyagból felszabadulás nagyságrendileg ugyanakkora, azonban itt két dolog van:

1. Magyarázd ezt meg a HR-es Jucikának, aki épp a körmét lakkozza.

2. Minimális szofizmussal bebizonyítható ezen állításból kiindulva, hogy az esőerdők rosszak.

Jelen pillanatban az őserdők olyannyira visszaszorultak, és a helyzet annyira kritikus, hogy egy ésszerű telepítési program keretében a potenciális esőerdők igenis C-megkötők lennének.

Plusz van egy másik aspektus. A lábon álló holt anyag raktároz. Ezek a fák. De vannak epifiton növények (fojtófüge, hogy a kedvencemet elővegyem), amik egész életükben nőni kénytelenek, és ezek a C-raktárak körül nőnek, vagyis lebomlás - úgymond - nincs, de megkötés van. Hogy ez mekkora mértékű, a legközelebbi ökológus nem tudott rá válaszolni.

Amúgy röviden: PR-fogás, hogy a nép értse, miről van szó. Kb.

"Azok mind-mind évmilliókkal ezelőtt élt fák, zsurlók és állatok. És, például a kőszén szinte tiszta szén... Ez a folyamat ma is folyamatban van (lenne) csak az eredményét nem látjuk."

Ebben igazad van, azonben a mondat elso felevel nincs osszefuggesben.

"Az esőerdő baromi sok szenet megköt: nézd csak meg a széntelepeket, és a kőolajat, amit ma bányászunk."

En ennek nem lattam semmi bizonyitikat, marmint annak, hogy tropusi esoerdokbol szarmaznanak a koszentelepek. A webes doksik inkabb oxigenszegeny lapokat emlegetnek. Bar em vagyok szakertoje a temanak.