Hová tűnik a C (szén) a természetben?

Az esö a széndioxidot feloldja, keletkezik szénsav, ami utána esö formájaban a föld felszinre kerül, és beszivárog a talajba, ahol a közelet megkötik.

A fák NEM kötnek meg szenet, csak az anyagcseréjükhöz felhasználják a széndioxid egy részét és szerves anyagokat hozban belöle létre.

Sir Butchernek igaza van, tessék a fotoszintézis alapegyenletét vizsgálgatni. De annak a válaszolónak is igaza van, aki azt mondta, hogy a szárazföldi növényzetnél nagyságrendekkel több szén-dioxidot kötnek meg az óceáni mikroorganizmusok. Annyira tömegesek, és az óceánok felszíne olyan hatalmas, hogy sok kicsi sokra megy alapon lepipálják az esőerdőket. (Persze azok is rendkívül fontosak, hiszen azok is kötnek meg, és nem kis mennyiségekről beszélünk.)

Számokat most nem tudok mondani, a gépen lévő jegyzetek között kotorászok, ha meglesz, majd írok.

Ja, és ne felejtsük el (nekem is majdnem sikerült): hát az óceánok is remek CO2 elnyelők, hiszen a vízben oldódik és szénsav keletkezik! Nem csak az algákkal kell számolni, hanem a vízzel is. (De ahogy melegszik az óceáni felszíni hőmérséklet, úgy nyel el egyre kevesebbet.)

Az, hogy az ipari szenkibocsajtas nem novelte nagysagrandekkel a legkor C tartalmat azz annak koszonheto, hogy a legkor hatalmas terfogatu. (Ezt kb ugy kell elkepzelni, hogy valaki elfingja magat a szabadban, vagy egy liftben, nos a kulonbseg, azt hiszem egyerelmu)

Azt viszont sokan elfelejtik, hogy a legnagyobb szen rezervatumok nem a koolaj es foldgaz meg szentelepek, hanem a hegysegeket alkoto meszko. A legtobb szen ugyanis CaCO3 formajaban van megkotve.

De nem kell aggodni amiatt, hogy a legkorbol elfogy a C, hiszen azt a felsolegkori kozmikus sugarzas potolja (A kormeghatarozas alapjat kepzo 14-es C kepzodik 14-es N-bol).