Miért van az olyan növényeknek magjai (pl epere, szőlő, szeder) ami nem is magról szaporodik? Ill. ha arról, akkor elvadul.

A növényeknek 2 szaporodási típusa van: ivaros ("magról") és ivartalan (ennek sokféle kertészeti neve van, pl. tőosztás). Az ivaros szaporodás biztosítja, hogy különböző genetikai állományú egyedek ivarsejtjei találkozzanak, ezzel új genetikai kombinációjú egyedet hozzanak létre. Így nő a populáció genetikai sokfélesége, új tulajdonsággal rendelkező egyedek jönnek létre, amik végtére is az evolúció haladását biztosítják.

Az ivaros szaporodás azonban költséges és kockázatos, mert a növénynek sok erőforrást emészt fel a virágképzés, utána a megtermékenyítés vagy sikerül, vagy nem, utána a magvak vagy megfelelő táptalajra kerülnek, vagy nem, a magvakat vagy ki tudnak csírázni, vagy nem. Ezért sok növény ivartalan úton is szaporodik. Ez azt jelenti, hogy saját magát növesztve új funkcionális egységeket, klónokat hoz létre magából. Pl. egy szamóca növeszt egy indát, ami a talaj felett kúszik, és ahol legyökerezik, ott kihajt egy ugyanolyan egyed, mint az anyatő volt. Sok ilyen legyökerező indával egy egész kolónia jöhet létre. A kolónia genetikailag viszont azonos, csak mennyiségi növekedés történt, minőségileg (genetikailag) új egyed nem jött létre, mivel nem volt rekombináció más egyeddel, az anyatő sokszorozta önmagát. A klonális kolónia neve ezért 'genet' [dzsenet], annak a részei a 'ramet'-ek (ramus = ág, latinuk). A rametek kapcsolta megmaradhat az indán keresztül, de meg is szűnhet.

A vegetatív szaporodással a növény növelheti a saját esélyét a túlélésre, mivel nagyobb területről tudja felvenni a tápanyagot, jobban ki tudja aknázni a forrásokat. Növeli a genetikai állományának az esélyét is a továbbadódásra, mivel a nagyobb telepen aztán több virágot tud hozni, ha egyszer ivaros szaporodásra is sor kerül.

Kertészeti változatoknál az ivaros szaporodást gyakran mesterségesen kiiktatják azért, hogy a növény "leszármazottai" megtartsák az eredeti, kertészetileg előállított genetikai állományt, ne vaduljanak el, ne kereszteződjenek vad állományokkal.

Kedves első válaszoló, azt a "dzsenet"-et gondolt át. Magyarul magyarosan genetnek mondjuk. (Nem vettük át az angol formát, mivel a latinból képződik.)

A többi helyes. A kertészeti variánsokhoz: az ember érdekes dolgokra képes. Pl. a banánban sincs mag, ha megfigyeled, pedig kéne bele, csak a magtalan fajtát termesztik.

Kedves második válaszoló! Lehet, hogy akivel te beszéltél, az nem vette át a dzsenet-et, akikkel én dolgozom, azok átvették.

A többi, amit írtál, az helyes.

Akkor tisztázzuk a félreértéseket: a biológusok g-vel mondják az ELTE-n belül. A PhD kiejtése nem ennyire egyöntetű (pedig azt latinból helyesen [efdé]-nek kéne mondani), arról nem nyilatkozhatok.

De zárjuk le a témafüggetlen beszélgetést, mielőtt a kérdező a körmünkre csap.