A Tejútrendszer átmérője 100000 fényév. Az Univerzum átmérője 93 milliárd fényév. Csak 930000-szer nagyobb az átmérője az Univerzumnak, mint a Tejútrendszernek?
Csak gyorsan írok egy pár gondolatot.
-Először is a standard modell, mára már az inflációs modell. (itt ott felbukkannak különféle egyéb elméletek, de tudományos körökben ez az általánosan elfogadott, többek közt néhány független kísérleti és elméleti bizonyíték miatt.)
Lényegében ez az alap standard modell kiterjesztése, a felfúvódás korszakával. A kezdeti szakaszban, a világ a másodperc tört(elképzelhetetlenül kicsi tört) része alatt 10^80(kb) szorosára tágult.
Ez ellen mindig sokan felvetik a fénysebességnél gyorsabb tágulás lehetetlenségét, de ez alapvető hiba.
Először is, a fizikai törvény(mondjuk hogy csak egy van, a nagy egyesített elmélet) itt nem érvényes. Ezek az elméletek (pongyolán fogalmazva) az energia átalakulásairól, és annak kihatásairól a térben mondanak valamit. A térről mint struktúráról semmit nem állítanak.
Nem teljesen igaz amit írok, mert olyat állíthatnak, hogy a tér raszteres, vagy hogyan deformálódik akkor ha túl nagy tömeget teszünk bele, de fordítva nem igaz, tehát ha én megmérem hogy az univerzum alakja olyan mint egy spongyabob lufi felszíne, és másodpercenként megduplázódik akkor az elmélet nem állítja hogy az nem lehetséges.
-Mint régebben írtam, ma még nem ismert hogy a világ véges vagy végtelen, lehet ez is az is, talán majd később pontosabb mérések lehetővé teszik hogy megállapítsák. Ami biztos jelenleg, hogy egy 13,75 milliárd sugarú területet látunk(közvetlenül tehát csak innen van információnk, csillagszámok, galaxisok, látható nem látható anyag...). Ezen kívül is van tér, galaxisok, bolygók.. csak azokat nem láthatjuk, amiatt, hogy a világegyetem születése óta eltelt idő alatt még nem ért ide a fényük.(és semmi egyéb információ sem)
Jelenleg úgy számolnak, hogy a világ minimum 93 milliárd fényév sugarú , de ez csak egy alsó határ, lehet hogy ekkora de lehet hogy milliárdszor ekkora, vagy akár végtelen nagy. (Amúgy ez a becslés ha jól tudom az inflációs modell felfúvódási rátájának segítségével született)
- Még az utolsó pár megjegyzésre, ha megengeded. A legtöbb ember azt hiszi, hogy a kozmológia, csak egy elméleti tudomány, fikció ha úgy tetszik, hiszen nincs rá lehetőség hogy odamenjünk, elővegyük a colostokot, meg a hőmérőt, és lemérjük a dolgokat. Nos ez pont nem így van. Ennek pedig az az oka, hogy látunk. Elképzelhetetlen messze van, de mégis van lehetőség megnézni, kimérni közvetve, vagy közvetlen. Szokták mondani, hogy többet tudunk a szomszédos galaxisról, mint a föld belsejéről, pedig az itt van alattunk, és ez részben így is van. A földbe nem látunk bele, szinte semmilyen információszerzési lehetőség nem áll rendelkezésre, az akusztikus vizsgálaton kívül, míg a kozmológiában minden megfigyelhetünk a teljes elektromágneses skálán, méréseket végezve pedig pontosabb modelleket hozunk létre.
Nem is beszélve a dinamikai modellezésről, a részecskegyorsítóról, a napról mint közvetett laborról, a neutrínócsillagászatról, és idővel talán a gravitációs hullámok kimérése is bővíti a mérőeszköz tárházat.
- És végül: Bolond az aki azt hiszi hogy a fizika mindenre tudja a választ. A fizika az egzakt, és egyszerű matematikai modelleket formálja úgy hogy a valósággal a lehetőségek szerinti legnagyobb egyezést mutassa. A valóság mindig bonyolultabb mint a modell, akár végtelenszer is bonyolultabb lehet. épp ezért a fizikától nem lehet elvárni hogy olyan kérdésre adjon választ, ami a modell részletességén vagy peremfeltételeim túl mutat.
Ilyenkor új modell kell, vagy tovább kell finomítani a modellt. Önmagában egy fizikai egyenlet sem igaz, csak ha megmondom hogy milyen körülmények közt, milyen elhanyagolásokkal, milyen hibaszázalékkal. Épp ezért nincs értelme azt mondani (legalábbis olyan értelemben ahogy az utolsó válaszoló szerintem használta), hogy bizonyított elmélet.
De ez már csak szőrszálhasogatás.
Az elejét nem értettem, hogy miért nem helytálló az az állítás, hogy gyorsabban tágult a fénynél, de most ezt egy kicsit tegyük félre, van egyszerűbb problémám is.
Mindig azt mondják, hogy 13,7 mrd fényévre látunk el, mert olyan messziről tudott ideérni a fény. Na de azt nem kell beleszámolni, hogy az ősrobbanás után x ideig még nem is volt 13,7 mrd fényév az Univerzum sugara, tehát amikor elindult a fény tőlünk 13,7 mrd fényévről már x idős volt az Univerzum, így csak az Univerzum 13,7+x idős korában látjuk a 13,7 mrd fényév távol lévő csillagokat. Nem?
A többit amit írtál tényleg meggondolandó.
A #4 az nem válasz, és kérdésnek is rossz.
A világunk élete eddig kb. 14 mrd év, az ÁTMÉRŐJE kb. 96 mrd fényév. Merthogy tágul... és ez tényleg a minimális átmérő, mert amúgy akármekkora is lehet. Azt nem látjuk, és nem is fogjuk látni, mert gyorsabban tágul, mint ahogy a fény képes mozogni.
Két távoli pont között pedig nincsen sebességi korlát, mivel azok különböző térben vannak.
Csak olyan korlát van, hogy ahol TE vagy, OTT nem gyorsulhat fel semmi fénysebességre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!