Kémiából a benzolgyűrűről van egy kérdésem, segítennétek?

Üdv!

"Namostmár, az első hatszögben van három vonal. Az a kérdésem, hogy azok állhatnak másképpen is ? Lehetne úgy, hogy nem a fenti bal oldal, hanem a fenti jobb oldalnál van a vonal és akkor eszerint rendeződik újra a többi is ? Ez teljesen mindegy ? "

Van 6 C atom. Gyűrűvé vannak záródva. 3 vonal van, amiket úgy kell elhelyezni, hogy köztük legyen 1 hely. Csak kétféleképpen lehet, de hogyan teszel különbséget köztük? Sehogy, mert nem is lehet. Ha ugyanezt a molekulát úgy nézed, hogy elfordítod a fejed, a másik variációt kapod. Tehát nincs jelentősége, mindegy hol van. Egyébként a legegyszerűbb körrel jelölni, az is ugyanezt jelenti, csak az azt is érzékelteti, hogy a 6 pí kötésben résztvevő elektron delokalizálódik, azaz mind a 6 C atomhoz fognak tartozni, illetve igazából egyikhez sem. Azaz, amit fentebb leírtam két állapotot, azok között fog rezegni.

"Ebben a kötésben is : [link]

A második képnél, az a két vonal lehet a jobb oldalon is vagy van valami jelentősége, hogy a balon van ?"

A Kekulé-kötésben a kettős vonal nem kettős kötést jelent, csupán azt jelöli, hogy azok a kötések rövidebbek; felváltva egyvonal-kétvonal a sorrend mindig. ;)

Ez a molekula szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy nincsenek benne külön egyes és kettős kötések - hanem ez a 6 elektron szétoszlik az egész gyűrűn. Így sokkal alacsonyabb energiaállapotba kerülnek, mintha egyesével 2-2 szénatom között helyezkednének el.

Emiatt aztán jobb az az ábra, ahol a kör van (bár én inkább szaggatott vonalat rajzolnék).

Másrészt a molekula csak abszolút nulla fokon ilyen szép szabályos - magasabb hőmérsékleten, ahogy a többi molekula közelébe kerül, deformálódik (hasonlóan, mintha te lökdösnéd, csak itt elektromos erők vannak).

Kérdező: elmondom a rövidített, és egyszerű választ.

A benzolmolekula belsejében ún. delokalizált pi-elektronszerkezet van, ez okozza a beleírt karikát. Spektroszkópiai mérésekkel bizonyítható, hogy a C-C kötések egyforma hosszúak, tehát nem lehetnek benne felváltva egyszeres és kétszeres kötések (a kétszeres kötés kötéstávolsága kisebb, mint az egyszeresé). Az első és második képen látható egy- és kétszeres kötésrajt a régi időkből ered, amikor még nem tudtak közvetlenül egy molekulát vizsgálni, így nem tudták biztosan, milyen a belső kötés. Viszont ez terjedt el, mivel logikusnak tűnt. Sokszor még ma is használják (pl. szerves kémia területén szeretik), ha a benzolgyűrű felbomlik, mert több esetben kettős kötés jön létre (pl. fumársavnál).