Milyen bizonyítékai vannak az evolúciónak? (részletek lent)

Jó szórakozást!

Az evolúció egy eseménysor inkább, aminek az eseményei tények, maga a fogalom pedig inkább egyfajta gyűjtőfogalom, vagy elvont fogalom. A hangsúly az elemi eseményeken van, a DNS változásain, amik abszolút bizonyíthatóak. Az evolúció tulajdonképpen ezeknek az eseményeknek az egymásutánisága. Apró változások sokaságával, sok-sok idővel, lassacskán történik a fajok kifejlődése.

Tulajdonképpen az evolúcióra az a legbiztosabb bizonyíték, hogy az elemi események megtörténtek, megtörténnek a mai napig, vissza lehet őket sokszor vezetni, (legalábbis addig, ameddig van adat), és mesterségesen is lehet "irányítani" valamilyen szinten.

Ezek mellett kisebb, nem kikezdhetetlen példák. Például a sarlósejtes vérszegénység homozigóta előfordulása eléggé halálos, ám a heterozigóta majdnem tünetmentes, és rezisztenciát biztosít a malária ellen. Ahol gyakori a malária, a sarlósejtes heterozigóták előnyt élveznek a teljesen egészségesekkel szemben, és jóval nagyobb az arányuk, mint ott, ahol nincs kifejezett malária veszély. Valami hasonló a helyzet a Tay-sachs szindrómával is.

Azt is bizonyítékként emlegetik, hogy ha pár száz éve egy populáció valamiért földrajzilag elkülönült, egy - emberi léptékkel belátható - idő múlva a két populáció viszonylag látványos eltéréseket fog mutatni egymástól.

Emellett még olvastam egy lepkés példáról, de erre nem emlékszem, de a gimis tankönyvbe benne volt.

Keress rá a gyűrűfajokra.

Meg ajánlom a criticalmass.freeblog.hu oldalt.

Az a lepkés példa itt van teljességében:

Van egy araszoló faj (Biston betularia), amelyik a nyírfa kérgén szokott megtelepedni. Mivel a lepkének nem érdeke, hogy a ragadozók (madarak) észrevegyék, beleolvad a környezetébe (mimikri) - világos, foltos lesz, mint a nyírfa kérge. [Terepi kutatás: keress egy nyírfát, nézd meg a kérgét.]

Igen ám, de Angliában volt egy ipari forradalom, amikor a szén és az olaj volt az isten (főleg a szén), mindenhol koksszal fűtöttek, mentek a gyárak, fújták a füstöt. A fehér nyírfakéregre letelepedett a korom, befeketítette. Namármost a fekete alapon a fehér lepkét csak a vak madár nem szúrja ki. Ezeket egész egyszerűen megették. Most jön viszont a trükk!

Az egyszerűsítő leírások azt mondják, a lepkék erre befeketetdtek, hogy így alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. Frászt. Addig is voltak kicsit sötétebb variánsok, akik pl. árnyékban húzták meg magukat a fák kérgén. Na, most ezeknek jött el a jó világ, hiszen a fehéreket megették, őket meg nem szúrták ki olyan könnyen. Több feketébb maradt, akik szaporodhattak, közülük is a legfeketébb formák maradtak a legbiztosabban életben (hiszen ha fehér és szürke közül kell választanod, akkor a fehéret eszed meg, de ha szürke és sötétebb közül, akkor a szürkét... már ha madát vagy). Lassan, de biztosan az egész angliai populáció fekete alapszínre váltott.

Ez mind szép és jó lenne, de egy idő után leálltak a kémyének, kitisztult a levegő, voltak környezetvédelmi intézkedések, és a fák kérge lassan újra fehér lett, hiszen nem kormozta össze semmi. Na, most a fekete lepkék szívták meg. Igen ám, de az előbb említett folyamat újra lezajlott: fordítva. A populációban addig valahogy átvészelték a kevésbé sötét egyedek a nehéz időszakot, és most megint ők kerültek nyeregbe. A populáció újra fehér lett.

Kedves esti mesét rittyentettem az irányító szelekcióból, remek. Néha abba kéne hagynom.

Milliónyi bizonyíték van, mi érdekel?

Mondjuk csak az, amit ma is meg lehet figyelni, vagy a leletek is?

A maiak közül a közvetett bizonyítékok is jók (mint pl. a gyűrűs fajok), vagy csak az, ahol egy változás az orrod előtt (esetleg laborban) történik?

Vagy elfogadsz ilyet is, ami a közelmúltban történt, mint a nyírfalepkék, amit itt írtak?

Esetleg jók az evolúciós algoritmusok is, amelyeket nem élőlényeknél szoktak használni, hanem mindenféle (élettelen) dolog fejlesztéséhez?

"Mondjuk talán még ide lehetne sorolni azt a témát is, hogy hogyan lesz az élettelenből élő" - ezt en nem sorolnam ide inkabb... Illetve bizonyos ertelemben igen. A ma ismert sejtes DNS - feherje vilag elotti prebiotikus idokben is mukodtek evolucios folyamatok, ahol a kulonbozo katalitikus rendszerek vetelkedtek egymassal a kiindulasi anyagokert.

De errol a vilagrol nagyon keveset tudunk, azota akkora valtozas zajlott le, hogy nem erdemes egy kalap ala venni a dinok, vagy a pazsitfufelek torzsfejlodesevel.

Igazából egy népszerű félreértést kell először tisztázni. Van ugye először is az evolúció mint folyamat vagy fogalom, azaz a genetikai mutáció plusz természetes kiválasztódás kreálta fejlődési modell.

Ezt gyakorlatilag minden kétséget kizáróan meg lehet figyelni pl. a vírusoknál vagy a baktériumoknál, amelyeknek sokkal rövidebb élettartama de sokkal gyorsabb szaporodásai, nagyobb közösségei és - nem utolsósorban - megnövekedett mutációs rátájuk van (nagyobb százalékban születnek valamilyen véletlenszerű genetikai eltéréssel). Részben ennek köszönhető hogy az ismert járványok annyira ellenállóak az állandó gyógyszerezés és kutatás ellenére.

Nagyobb fajoknál már bajosabb a megfigyelés, hiszen az evolúció normál esetben évmilliós folyamat (ennyi idő alatt születik megfelelő számú új mutáns, terjed el valamilyen genetikai tudajdonság egy populáción belül, majd vagdossa le a természetes kiválasztódás ezt a populációt annyira hogy negetikailag jelentős változás jöjjön létre - pl. az új "fajok" nem mások mint olyan populáció egyedei akiknél már annyi genetikai eltérés alakult ki az elődjeikhez képest hogy a kettő örökítőanyaga nem képes többé keveredni). De pl. pont a fajok egymásból eredésére bizonyíték a hibridek létezése; aklasszikus példa az öszvér (a ló és szamár keveréke). (De keress rá és találhatsz valóban létező, csak természetes szaporodás útján létrejött tigris/oroszlán, gyilkos bálna/delfin stb. hibrideket is.) A tévhiedelemmel szemben nem igaz hogy egy hibridnek nem lehet gyereke, csak arról van szó hogy a genetikai örökítőanyagok eltérése miatt (pl. a kromoszómában található gének száma, vagy típusa eltérése miatt) az ilyen utód létrehozása többnyire csekély, az pedig hogy ez az utód maga is életképes örökítőanyagot hordozzon még kisebb. Ennek ellenére léteznek többgenerációs hibridek.

Új alfajokra (tehát szaporodóképes de genetikailag sokban eltérő egyedekre)az ember állat- és növényfaj "nemesítése" (kutyából farkas stb.) sok példát kínál; természetben inkább a természetes kiválasztódás figyelhető meg (az életképes mutációk megjelenése sokkal lassúbb folyamat), de pl. gyümölcslegyeknél megfigyeltek konkrét átfogó genetikai változásokat is. (Ennek ellenére senki nem állítja hogy az új fajok létrejötte megfigyelhető folyamat lenne, tehát aki "hiszem ha látom" alapon kritizálja annak igaza van - de közben nincs igaza, hiszen olyat kér számon ami emberi léptékkel nem látható.)

A másik fogalom az a földi evolúció története és különösen az ember származástörténete. Ez jórészt fosszíliákból követhető nyomon. A leletek kora részben a földtani kőzetrétegek vizsgálatával állapítható meg, illetve ma már létezik a radioaktív izotópos kormeghatározás, amivel nagyon nagy pontossággal lőhető be valaminek a kora. Abban igaza van a kritikusoknak, hogy nagyon sok amit tudni vélünk alapul az ezzel a módszerrel nyert eredményeken, de mivel nincs okunk kételkedni a módszer megbízhatóságában, illetve mivel az alátámasztotta nagyrészt amit más módszerekkel meg tudtunk állapítani, ezért elfogadottnak tekintjük ezeket az eredményeket, amíg valaki döntő alternaatívát és bizonyítékot nem tud nyújtani. (A kreacionista oróbálkozások azon buknak meg hogy amit nyújtanak az nem -valós- alternatíva - több problémát vet fel amikor megpróbálod az alternatív modellt behelyettesíteni (létezik egyáltalán alternatív modell? még azokat a fél-hipotéziseket amiket össze tudtam gyűjteni mikor a téma aktuális volt is eltávolították a netről azóta), mintha maradtál volna az eredetinél. De, hangsúlyozom, a jelenlegi elméletben nincsenek AKKORA ismert szarvashibák, de persze van nagyon sok alternatív elmélet. Pl. nagyon érdekes volt az az írás amit nemrég olvastam ami a dinoszauruszméretek és a föld mágnesessége és a légköri változások között keres összefüggést (valóban, mi az oka az óriásdinoszauruszok létezésének és a mai óriásállatok hiányának? csak sejtéseink vannak, ahogy sok minden másról is).)