Fizika videó magno kazettás magno müködési elve?

Információk tárolására a ferromágneses anyagok egyik csoportja alkalmas. Ha külső mágneses térnek tesszük ki ezeket az un. kemény mágneses anyagokat (pl. króm-dioxid), akkor a gerjesztés megszüntével az anyag nem áll vissza semleges állapotába, hanem visszamaradó, remanens mágnességet mutat. Megőrzi a gerjesztő tér irányát. Tehát gerjesztő térrel információkat írhatunk az anyagba. A ferromágneses anyagban nagyszámú atom mutat gerjesztéskor azonos mágneses irányultságot. Az anyag egyirányban mágnesezett tartományait Weiss-celláknak nevezzük. Rögzítéskor a fej és a mágneses hordozó egymáshoz képest mozog. A rögzítendő információ idő függvény, a tárolás valójában térbeli leképzést jelent. Az írófej lényeges tulajdonsága a rés, itt a mágneses indukcióvonalak kitüremkednek és a

A hang változó amplitudójú és frekvenciájú analóg jel, frekvencia tartománya 16 Hz ... 16 kHz.. Hangfrekvenciás áramot vezetve a felvevőfejbe a légrés előtt elhaladó mágneses szalagon az akusztikus jelenséget tárolhatjuk. Lejátszásnál a lejátszó fej előtt a remanesn jeleket tartalmazó szalagot mozgatjuk, a felvétellel azonos sebességgel és irányban. A szalagból kilépő erővonalak a lejátszófejen keresztül záródnak, annak tekercsében feszültséget indukálnak. Tehát az inforámciátviteli modellnek megfelelően itt is beszélhetünk átalakítóról és visszaalakítóról, és ez a megfelelő légrésű fej. A gyakorlatban a felvételre használt fej lejátszásra is alkalmas (kombinált fej). A szalag mágneses rétegének jellemzője, hogy a rögzítési folyamat nemlineáris és lineáris szakaszokból áll, ez a mágnesezési görbe.

A felvevőfej árama hozza létre a H mágneses téreősséget, amely az anyagban kialkítja a B remanens mágnességet. Ha H iránya megváltozik, iránytvált B is. Az M1 munkapontban üzemelő felvevőfej torzított rögzített jelet eredményez. A mágnesezési görbe lineáris szakaszán felvéve az M2 munkapontot, a rögzített jel nem torzul el. A mágnesezési görbe lineáris szakaszára tolhatjuk a munkapontot (M2) előmágnesezéssel. A gyakorletban nagyferekvenciás (50 ... 100 kHz) előmágnesezést használnak, amely biztosítja a munkapont eltolását a lineáris szakaszra. A nagyfrekvenciás előmágnesező áramot a rögzítendő jellel amplitudóban modulálják. A szalagon csak a burkológörbének megfelelő hangfrekvenciás jel rögzítődik, a nagyfrekvenciás vivőjel nem. Ennek oka a fej légrés mérete.

Lejátszásnál a szalagból erővonalak lépnek ki és az indukció törvény értelmében a lejátszó fejben feszülség indukálódik.

Az indukált feszültség egyenesen arányos a lejátszó fej menetszámával és a mágneses fluxus idő szerinti differenciál hányadosával. Lejátszásnál ezért nincs szükség előmágnesezésre.

A felvételt megelőzően törléssel a szalagot mágnesesen semleges állapotba hozzák. Törléshez az előmágnesezésre használt 50 ... 100 kHz-es nagyfrekvenciás áramot vezetik a törlőfejbe. A törlőfej a szalag haladási irányát tekintve megelőzi a kombinált fejet, ez felvétel előtt törli a szalagot. A törlőfej légrése nagy, benne a nagyfrekvenciás törlőáram több periódusa is telítésig mágnesezi a szalagot, pozitív és negatív értelemben is, de a nagy résszélesség miatt egyik jel sem tárolódhat.

Mágnesszalagos képrögzítés

A videojel frekvencia-tartománya 0 Hz ... 6 Mhz. Kisebb igények esetén a videojelet közvetlenül rögzítik. A mágnesszalagon rögzíthető jel felső határfrekvenciája a felvevőfej és a szalag egymáshoz viszonyított (relatív) sebességétől és a felvevő-, lejátszófej résszélességétől függ. Nagyságrendekkel más a videojel frekvencia tartománya, mint a hallható hangé. A fej résszélességét 0,3 mm- re sikerült csökkenteni. Olcsób készülékeknél a relatív jelrögzítési sebesség 4,84 m/s (szemben a kazettás hangmagnók 4,76 cm/s értékével). A nagy jelrögzítési sebességet sebességfokozó eljárásokkal érik el. Pl. a VHS rendszerű videomagnóknál a szalag sebesség csak 2,34 cm/s, de a szalaggal szemben forgatva a kombinált fejet, a kivánt jelrögzítési sebesség elérhető. A gyakorlatban a nagy fordulatszámú fejdob tengelye és a szalag egymással alkotott szögét alkalmasan megválasztva elérhető, hogy egy-egy félkép ferde csíkot alkot a szalagon.

Korrekt képet a lejátszás során csak úgy érhetünk el, ha a fej pontosan a félkép csíkon halad. A fejdob helyzetét szinkronizáló impulzusokat ugyancsak a szalagon tárolják. Ezzel lehet biztosítani a forgó dob azonos mechanikai paramétereit felvétel és lejátszás során.

Igényesebb videomagnóknál a videojelet nem közvetlenül rögzítik, hanem a videojel nagy relatív sávszélességét előzetes modulációval (transzponálás) csökkentik és a modulált jelet viszik szalagra. Lejátszásnál természetesen szükség van demodulálásra is. A videomagnók kisebb hibái (szalag sebesség ingadozás, a szalag fejen való felfekvés változása) a képernyőn világosabb, sötétebb fényfoltok formájában jelentkeznek. Ezek jel amplitudó változások. Ezért transzponálásra frekvenciamodulációt használnak és amplitudó határolással a fenti zavarok nagymértékben csökkenthetők.

Üdv!

Mivel a rögzítés elvét már elmondták, így én a mechanikus résszel ismertetlek meg.

A képmagnó egy viszonylag bonyolult elektronikus szerkezet. Melynek mechanikája sem valami egyszerű.

A szalagot egy ú.n. kazettafészekbe helyezed, melyben meghatározott helyeken lévő ékek biztosítják, hogy amikor a kazettát betolod, csak akkor tudjon elmozdulni, és villamos vagy optikai kontaktust működtetve egy sínrendszeren a kazettát a készülék a mechanikába illessze (automatikusan). A mechanikán felülről jól látható a kazettafészek, az orsó mozgató fejek, a fej-babák, bal oldalt a szallagvezető görgő, feljebb a törlőfej, tőlle jobbra a fejdob, mely lehet kettő, négy, hat, és hét fejes, kissé a fej felett a fej tisztító kar(régi gépekben nincs), attól jobbra lejebb az AC fej, a capstan tengelye, a szallagbefűző tengely és a nyomógörgő.

Alulról látható a capstan motor, a befűző és a tengelymozgató mechanika.

A orsó mozgató fejek: Ezek felelősek a szalag mozgatásáért. Működtetésük lehet dörzskerekes, vagy fogaskerekes, a lejátszáskori erőt egy úgynevezett filcbetétes kuplung biztosítja. Az erőátvitelt a capstan motor hajtja egy sima négyszög profilú vagy fogas ékszíjjon keresztül.

Fej-babák: Ezek fűzik a szalagot a fej köré.

Törlő fej: Ez a fej törli, az az formatálja a szalagot. Kb olyan magas mint a szalag vastagsága és szélessége 5-8 mm.

A fejdob ez a régi alaptipusoknál két fejes, amelyik gép tudott fél sebességes rögzítést az négy fejes, a hifi sztereók azok voltak a 4+2 (6)fejes, a stúdióvideók voltak az SVHS verziók (Szuper Video Home System) a 4+2+1 (7) fejesek. Négy fej az sp/lp rögzítés, kettő a sztereó hangnak és egy ú.n. "repülő" törlőfej, mellyel a képkockánkénti illesztést tudták megvalósítani. A speciális videó fejdobok voltak még a három fejes fejdobok, melyben két videó fej és egy kiegészítő fej, mely a blokkolt lejátszásnál a stabilizálta a képet, illetve a kvázi négy fejes fejdob volt a két videófej és két szereó hangfej. Az ezzel a fejdobbal szerelt készülékek képesek voltak a feles felvételt lejátszani, de csak hangban, kép nem volt hozzá.

A fejdobon a fejek mindig párban 180 fokra helyeszkednek el egymástól. A normál lejátszási sebességhez általában elég két fej is, de ez ugráló vaqy szinkroncsíkos állóképet eredményez. A háromfejes fejdobon van az egyik oldalon egy videófej, és az átellenes oldalon meg két videófej egymás mellett. Így az állókép nem ugrál, mert a harmadik fej mindig a jó sávot fogja olvasni.

A feles lejátszáshoz és felvételhez más tipusú, ú.n. gyorsfejekre van szükség, mivel a fej fordulatszáma nem , míg a szalag sebessége a felére változik. Az ilyen képmagnó ugyan olyan kétfejes gépnek felel meg csak helytakarékos. A fejdobon a fejek elhelyeszkedése két fej egymás mellett 180 fokra. A két plusz két fejes fejdob egy kétfejes hifi sztereó képmagnót ad. A két videófej egymástól 180 fokra van, míg a két sztereó fej szimmetrikusan mindkét videófejtől 60 fokra helyeszkedik el és szintén 180 fokra vannak egymástól.

A hatfejes fejdobok ugyan azzal a geometriával vannak megoldva mint a kétfejes hifi sztereó fejdob, de a videófejek száma négy darab.

A hét fejes fejdobok A következő geometriával vannak felépítve: két videófej(egy sp és egy lp) egymás mellett, majd tőlle 60 fokra egy sztereó fej, majd tőle 60 fokra egy törlő fej, majd megint 60 fokra a két videófej párja és ismét 60 fokra a sztereó fej párja.

A fejdob egy gyorsan forgó eszköz, mely villamos jeleket alakít mágneses jellé, és fordítva. A villamos jelek átvitele csak úgynevezett fejtranszformátorral lehetséges, mely a fejerősítőtől érkező villamos jeleket mágneses úton adja át az ellendarabnak. Ez a tengelyre erősített két ferrittárcsa, mely között tized miliméteres hézag van. A fejet egy háromfázisú nyomatékmotor forgatja.

AC fej: Ez egy viszonylag széles kombinált fej, mely a szalag alsó egy-másfél miliméteres sávjában a szalagot törli, ide videójel sem kerül. Erre a sávra kerül a monó hang és a szinkron jel. A fej indítását és a szalag sebességét ehhez igazítja az elektronika (tracking jel).

A capstan tengelye szélesebb a szalagnál és ugyan ez igaz a nyomógörgőre is, melyet a mechanika egy függőleges pályán mozgat, hogy a szalagot a capstan tengelyére lehessen helyezni és fordítva. A capstan tengelyére a nyomógörgő nyomja szalagot, így biztosítva a lejátszási sebességet.

A videófej, mint tapasztalható kissé döntött pozícióban van elhelyezve. A kezdetekben a fejek a szalag hossztengelyére merőleges jeleket rögzítettek, ez későbbiekben sok problémát okozott, ezért áltak át az átlós rögzítésre, így az adott felületre több információt tudtak felvinni és az ellenőrző jeleknek is jutott hely.

Remélem tudtam segíteni.

Üdv!