Elektromos távvezetékháhózatba becsapó villám plusz energiaként jelentkezik a szolgáltatónál-termelőnél? Persze, ha nem omlik össze a hálózat. Ha van ilyen becslés vagy statisztika, hol tudnám elérni?

Valóban plusz energia fizikai értelemben a villám...

Technikai értelemben azonban semmiképpen, mert sem a feszültsége sem a "hálózati frekvenciája" nem kompatibilis a távvezetéken továbbított elektromos energiával. Ergo a villácsapás energiája "csak" egy zavarjel a hálózaton, és nem felhasználható energia.

Pontosan! Egy impulzus csupán, ami inkább rossz, mint jó.

Elvileg(!) ha lenne olyan szerkezet, ami be tudja fogni a villámot és olyanná tudná transzformálni és tárolni, hogy használható legyen, akkor sok energiát nyerhetnénk ki belőle.

Körülbelül annyira plusz energia, mint a távvezetéket érő napsugárzásé. Vagyis semennyire. Legfeljebb "megszólaltatja" a vészlekapcsoló rendszert.

dellfil

"Elvileg(!) ha lenne olyan szerkezet, ami be tudja fogni a villámot és olyanná tudná transzformálni és tárolni, hogy használható legyen, akkor sok energiát nyerhetnénk ki belőle."

Ez nem igaz. A villámban elég kevés energia van. Hatalmas a feszültség, meg az áramerősség, de ez a másodpercnek csak a törtrészére jelenik meg.

A hálózati távvezetékekbe be vannak iktatva védelmek, mint például a szikraközök. Ezek mindenképpen kioltják a túlfeszültséget. Ha transzformátorállomás közelében történik az eset akkor a transzformátorok védelme lép életbe. És még sok-sok védelem van, olvadóbiztosíték, megszakítók, szakaszolók stb...

Ha mégis eljut a fogyasztóhoz, akkor egy feszültséglökésként jelentkezik és tönkre is mennek a berendezések, ha nincs védelem.

A túlfeszültség levezetőkről sok szó esett, a villám által a földi végpontban képviselt energiáról nem sok. Ezt pótolnám.

Hatalmas tévhitek keringenek a villám energiájáról. Csak gondoljunk bele, keressünk rá a NET-en különböző hadieszközök energiáira (kézigránát, bombák, stb.). Ezt számoljuk át Joule-ból kWh-ba (3.6millióval való osztás), aztán rájövünk, hogy a villám-mesék energiaszintjeivel akár városokat is el lehetne pusztítani. Márpedig zivatarok közben nem szoktak városok elpusztulni a villámcsapásokban, sőt, még az emberek 10%-a önállóan is túléli a villámcsapást, ha van segítség, akkor ez az arány közel 100%.

A legnagyobb gyakoriságú negatív polaritású villám, ami a villámok több, mint fele energiája 1-2kWh. Azaz szinte semmi. Ehhez képest a létező legnagyobb villámcsapás, ami kb. minden 500. villám, annak kb. 40x ekkora az energiatartalma. De még az sem ér semmit.

Egyszer kiszámoltam, ha Magyarországon az ÖSSZES lecsapó villám energiáját 100%-os hatáfokkal tudnánk hasznosítani (azaz az összes villám oda csap, ahol el lehet tárolni mesébe illő hatásfokkal), akkor 1 évnyi villámcsapás 1 évben az ország villamosenergia igényét 67 másodpercig tudná biztosítani. (tájékoztatásul 1 évben 31.557.600mp van! És ha figyelembe vesszük, hogy a találatok elenyésző része talál el egyáltalán távvezetéket, amivel nem hasznot, hanem problémát okoz, akkor ebből ezredmásodpercek sem maradnának.

Akit a téma bővebben érdekel, ajánlom figyelmében Prof. Dr. Horváth Tibor - Villámvédelmi felülvizsgálók kézikönyvét. Aki a BME VET Nagyfesz csoport weboldalán alaposan kutat, meg fogja találni PDF-ben.