Hogyan értik azt a tudósok, hogy ANYAG NEM LÉTEZIK mert minden energiából van?

Yup. De irodalom osztályozóvizsgára kéne tanulni, attól ideges leszek minden iránt, ami úgymond humán, és pont itt van egy képviselőjük.

A kérdést eredetileg feltevőhöz: legalább a te világképedet sikerült helyrereknom/nunk, a néhány szövetségest is ideértve, hogy péntek 3. óra után nyugodt szívvel ne írjak ide többet?

Kivételesen rövid leszek, máskor fejtegetek:

-Nem tudom, mi lehetett a tévében. A jelenség alapján Casimir-effektus. Így lehet, hogy mamarabb megtalálod.

-Ledermann: Az isteni atom. Jó könyv, neten biztos fenn van, alapozásnak tökéletes, nem kell hozzá előismeret.

-Huhh. A határozatlansági reláció szerint a hely és impulzusmérések bizonytalanságának szorzata legalább h/4pi, akár fotont, akár nagy molekulát mérünk. A foton pici, ezért ott arányaipan jobban érvényesül ez a bizonytalanság. -> "könnyen szétkenődik hullámmá"

-Atomban az elektron: OLvasd el a hivatkozott könyvet, vagy legalább is vágj bele. Annál többet nem tudok mondani.

A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 20:05

Köszönöm szépen a válaszodat. :)

"A hullám-részecske kettősség szép, és szokatlan. Valamilyen szinten inkább elfogadni kell, mint megérteni."

Ez egy fizikus(természettudományos) hozzáállás? Igazság szerint a kérdező is ezt kérdezi, meg én is...nem az a meló, hogy megértsük? Miféle hozzáállás az, hogy hát ez van, és el kell fogadni? Hol van a magyarázat? Hogyan lehetséges az, hogy a megfigyelés hiányában az anyag határozatlanságot mutat, megfigyelésben pedig összeáll? Vagy félreértek valamit? engem érdekelnek ezek a dolgok...:)

Illetve az hogyan lehetséges, hogy kvantumfizikában a valószínűség a legtöbbet használt szó, de magasabb szintjein a fizikának pedig teljes pontosság van? Tehát ha valami csak x valószínűséggel történik meg, akkor hogyan tud valami összetettebbet viszont pontossággal alkotni? Tehát nekem az világos, hogy mondjuk egy részecske "pici" és azért nő meg a "helybizonytalansága", de ezek a részecskék alkotják mondjuk egy molekulát is...ott miért nincsen bizonytalanság(molekula esetében)?

Illetve még korábban elhangzott az, hogy mérjük a megfigyelőt...pont a kettős-rés kísérletnél. de akkor azt is meg tudjuk mérni, hogy milyen mértékű a megfigyelő jelenléte, vagy csak azt ,hogy ott van, és nincs ott?

gyakorivalasz2 nek üzenném ,hogy tévedésben van, ha azt hiszi én itt vitatkozok...és enyhe figyelmetlenségre vall, hogy a kérdőjeleimet pontoknak nézi. én csupán érdeklődtem...és senki az égegyadta világon nem mondta, hogy nem értek egyet a természettudomány bármely kísérletével, vizsgálatával...én csak azt kérdeztem, hogy ami nem mérhető az a természettudomány számára nem létezik? De erre még mindig nem kaptam választ...:P

üdv

26/F

LastOne.Left

"Illetve az hogyan lehetséges, hogy kvantumfizikában a valószínűség a legtöbbet használt szó, de magasabb szintjein a fizikának pedig teljes pontosság van?"

A Tökéletes Világmindenség című 3 részes(legalábbis nekem annyiban van meg) dokumentum filmben beszélnek erről. Ha kíváncsi vagy megnézed.

üdv

26/F

LastOne.Left

-nek.

Ami erről szól, azt latin, görög, héber, gót, és még mittudoménmien abc-k használatával, mert kifogytak a lehetséges jelölésekből, írták differenciálegyenletek és operátorok nyelvén. Olyan irtózatos matematika van mögötte, amit valószínűleg egyikünk sem ért. Úgyhogy én elfogadom azokat a lebutított verziókat, amiket találok, megbízható helyekről. Pl. [link] okos ember, Nobel-díjas részecskefizikus. Amit ő ír, abban megbízok, főleg hogy érthetően ír.

"Illetve az hogyan lehetséges, hogy kvantumfizikában a valószínűség a legtöbbet használt szó, de magasabb szintjein a fizikának pedig teljes pontosság van? Tehát ha valami csak x valószínűséggel történik meg, akkor hogyan tud valami összetettebbet viszont pontossággal alkotni? Tehát nekem az világos, hogy mondjuk egy részecske "pici" és azért nő meg a "helybizonytalansága", de ezek a részecskék alkotják mondjuk egy molekulát is...ott miért nincsen bizonytalanság(molekula esetében)?

Illetve még korábban elhangzott az, hogy mérjük a megfigyelőt...pont a kettős-rés kísérletnél. de akkor azt is meg tudjuk mérni, hogy milyen mértékű a megfigyelő jelenléte, vagy csak azt ,hogy ott van, és nincs ott?"

Mégjobban butítva: Ha az Empire State Building tetejéről levágok 15 cm-t, meg ha a lábadból (vagy másból) vágok le szintén 15 cm-t... Na, van valami különbség messziről nézve?

Kérdezőnek: kérdezz nyugodtan. Inkább válaszolgatok, minthogy más válaszoljon áltudományos nézeteket, amiket más lehetőség híján, sajnos el lehet hinni.

- Az idézetek baromságok.

-A nagybetűs rész baromság. Amit hallottam, hasonlót, és reális, a következő: A világegyetem lehet, hogy csak egy vákuumfluktuáció. Azért maradhatott fenn ilyen sokáig, mert az összenergiája közel 0 (!).

Ugyanis hatalmas energiák vannak eltárolva anyagként (E=mc^2), de a gravitációs mezőben hatalmas negatív energiák tárolódnak, amik lehet, hogy pont egyenlőek, és akkor az összenergia 0, és nem kell eltűnnünk.

Igen, ez egy eléggé elborult elmélet, de tudományos, nem csak kamu.

Ha érdekel, kotorjak neten anyagokat? (Angolul tudsz-e hozzá?)

kedves kérdező.

"MOSTANÁBAN TÖBBSZÖR HALLOTTAM ISMERETTERJESZTŐ CSATORNÁKON ,HOGY FÖNN ÁLL A LEHETŐSÉGE ANNAK ,HOGY AZ EGÉSZ ÉLET EGY ROHADT NAGY ILLÚZIÓ. ÉS AZ EGÉSZ ELMÉLETET AZ ANYAGNAK E ÉRTHETETLEN TULAJDONSÁGAIRA ALAPOZTÁK.

TÉNYLEG NEM LEHETETLEN ,HOGY KÖRÜLÖTTÜNK MINDEN HAZUGSÁGBÓL VAN VALAMINT MI MAGUNK IS?"

Ez azért van, mert valójában a természettudomány a vizsgálatai során az emberi "én" nek(értelem, elme) közvetlenül a test által lebontott jelenetet, ami egy mentális képsor, elemzi, méri...de nem azt, amit a tudatunkon kívülre még odaképzel, mint egy önmagában létező anyagi világot(tapasztalati tárgy). Az anyag szerte szét bontása során azt vesszük észre, hogy az kicsúszik kezünkből, hogy az üres. Igazság szerint a tapasztalati tárgy az saját képzelőerőnk terméke, és simán meglehet hogy téves, mivel az "objektív univerzum"(nem a mentális képsor) helyett feltételezhetünk mást is, mint valóságot...mondjuk egy olyan Értelmet, Elmét, amiben minden létezik egyszerre, és ami ennek teljes tudatában van. Szóval tulajdonképpen az a jel, amit mi tapasztalatnak nevezünk, az közel sem biztos, hogy egy tőlünk külsőleges világ által leadott valami, simán logikus és értelmes, ha azt mondjuk ez belülről, a tudatunk egy mélyebb szintjéről(legmélyebb) vetül ki...ekkor pedig az anyag tényleg csak illúzió, szellemi termék, ahogyan álomban is...ott sincs tömege az anyagnak...de mi mégis határozottan azt érezzük, ott sincs valós tér meg idő, de nekünk az érzetünk mégis megvan rá.

Mivel a tudaton kívül elhelyezkedő Univerzum az elme képzeletének terméke, ezért ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a létezés valójában mentális, és az elme az elsődleges létező. Tehát az, amit mi kívülre odarakunk hazugság, ahogyan az is, amit most személyi tudatnak nevezünk...mivel szellemiekben, értelemben van egy tiszta énje is az embernek, ami tisztában van ezen igazságokkal, ami szabad, ami a létezésben méltó helyét tölti be...hiszen az anyag(univerzum és annak törvényei) felett áll...:)

A két válaszolónak köszönöm a könyveket, utánanézek. :)

üdv

26/F

LastOne.Left