Iskolás korodban hogy viszonyultál a földrajzhoz? Melyik részét (nem) szeretted?

általánosban utáltam minden részét, amikor csak lehetett, ellógtam az órát, minden évbe csak kegyelemből engedtek át, nyolcadikban azt mondta a tanárom, félévkor kifognak csapni gimiből a föci miatt.

gimiben 5ös vagyok föciből, és imádom, ugyanis végre kaptam egy tanárt, aki tud is magyarázni.

bár a térképpel vannak gondjaim, még jó, hogy segítőkész a tanárom. :D

53%, sok észre vall lemajmozni valakit azért, mert nem azt találja érdekesnek, amit te...

Engem például azért érdekeltek a "borzalmas andezitek", mert azt folyamatként tanultuk, természeti jelenségként, valamiféle logikusan tanulható (egyenlő egyszer megérted és tudod) anyagként, míg a gazdaságföldrajzot beseggelendő adathalmazként. Biztos vagyok egyébként benne, hogy máshogyan is lehetett volna, de az én fantáziámat alapból soha nem fogta meg a gazdaság mint olyan. Ettől még másnak lehet érdekes, sőt, valószínűleg nekem is lehetne, ha megfelelő tanárba/írásba/problémába botlanék.

Kérdezőnek:

A mi gimnáziumunkban a földrajz mostohagyerek volt, minden tanár tudta, hogy minden diák csak a túlélésre hajt belőle alapvetően, senki nem akar továbbtanulni vele. Ezért aztán igyekeztek is lepasszolni a félig földrajz szakosok a földrajzórákat, ahogy csak bírták - dehát ez természetesen mindnek nem sikerülhetett, valakinek mégiscsak meg kellett tartani őket.

Az első tanár nem volt valami nagy szám, jókislányosan elmondta az anyagot, de engem pont az a rész alapból is érdekelt (csillagászat, lemeztektonika, éghajlat... általános természetföldrajz), magamtól is utánaolvastam már korábban is.

A második azzal töltötte az idő háromnegyed részét, hogy anekdotákat mesélt, amiknek egy része vele vagy az ismerőseivel történt meg állítólag a katonaságon avagy a gimnáziumban. A maradék tizenkét percben leginkább felolvasta a könyv egy részét (mármint félperces felbontásokban - mindenről eszébe jutott valami irreleváns, de legalább szórakoztató sztori...).

Dolgozat előtt már előre dörzsölte a kezét, hogy milyen szellemes puskázási trükkökkel fogunk vajon előállni - de szegény soha nem fogott semmi különöset, ugyanis ha eléggé jógyerek fejed volt, akár tonnaszámra dobálózhattál a puska-galacsinokkal, az sem tűnt neki fel, mert mindig a "rosszcsontokat" leste... a dolgozatokra aztán ráírt egy random pontszámot, majd a pontszám függvényében egy jegyet. A pontszám és a dolgozat tartalma közti összefüggést azóta is tudósok kutatják.

Év végén mindenki kapott egy jegyet, ami nagyjából összhangban állt az illető bizonyítványában található többi eredménnyel...

Aztán kaptunk egy új mókust. Mint embert és mint pedagógust nem tartom követendő példának, mivel az a fajta ember, aki szerint vannak "életre érdemesek" és "selejtek", ráadásul nagyon sokszor még azt is homlokegyenest fordítva ítélte meg, hogy az ő értékrendje szerint valaki az életrevaló vagy a hulladék kategóriába lenne-e való.

(Alapvetően a tájékozottságot és az önálló gondolkodást értékelte egyébként, ami teljesen rendben lett volna önmagában a fentiek nélkül).

De a földrajzot szerintem nagyon jól tanította.

Azzal kezdte, hogy tőle felvételin Olaszország éves körtetermelését kérdezték tonnában, és ő akkor fogadta meg, hogy soha senkit nem fog ilyen baromságokkal zaklatni.

Mindig arra törekedett, hogy egy országgal kapcsolatban a _releváns_ információk jussanak el az emberek agyáig; azok, amik valóban jól jönnek a mindennapi életben is, ha valaki meg akarja érteni, hogy "mi folyik odakint".

A huszadik század második felének történelmét gyakorlatilag csak ő tanította az iskolában. Természetesen csak vázlatosan és lényegretörően, de ez is bőven sokkal több volt, mint amire történelemórán idő szokott még 12. végén jutni - és ő ezt már tizedikben "belénk töltötte". Ami azért is lényeges, mert hatosztályos gimibe jártam, ahol hatodikban valahol Mohács és Rákóczi közt mindenkinél félbeszakadt a töri, és aztán hetedikben kezdődött előlről a paleolitikummal...

Több egész jegyet lehetett a feleleten javítani, ha valaki képben volt a nemzetközi hírekkel, amik az adott országgal kapcsolatosak.

Nem iratott vaktérképes dolgozatot a többség által sosem hallott nevű városokból, de bármikor kiszórt apróbb "műveltségi teszeket" olyan helyekről, amik irodalomórán vagy a híradóban rendszeresen előkerülnek.

Azt hiszem, csak az eredményeket írta fel magának, nem osztályozta - de gondolom, év végén vitás kérdésebe igencsak beleszámította.

Nem szerette mindenki, de alapvetően - az elődeihez képest - fegyelem volt az óráin és odafigyeltek arra, amiről beszél. Na ja, eleve többet kérdezett, mint beszélt...

A természetföldrajz részét mindig is jobban szerettem, a társadalomföldrajz sajnos nekünk is középsuliban egy száraz, betanulandó rész volt. Aztán egyetemen azt is megszerettem, ma már nincs gondom azzal sem :)

egy geológus :)