Idegrendszerből pár dolgot nem értek. Elmagyarázod?
Egyszerűen egész nap tanulom, de semmit nem értek belőle. Lehet, hogy attól, hogy már ideges vagyok tőle és alapból nem megy a koncentrálás, de egyszerűen kínai amit olvasok.
Már az akciós potenciálnál elakadtam, mire jó az? Gyakorlatilag annak a segítségével továbbítódnak az ingerületek?
Meg nem értem azt sem, hogy hogyan terjed az ingerület pontról pontra és ugrásszerűen. Mi a különbség, melyik mire jó? Ez az egész gyakorlatilag az, hogy magán az idegsejten hogyan fut át az ingerület? Akkor ennek mi köze van az akciós potenciálhoz? Az fut rajta végig?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Szia!
Google-be beírtam az előbb és elég használható anyagok vannak(wikipedia,előadások,stb),én fősulin tanultam 2éve(szóval sajnos már nem tudnám fejből elmagyarázni),de ezek a netes cuccok kb ugyanolyanok mintha előkotornám neked az élettan könyvemet és abból másolnám ki.Szóval ezeknél érthetőbben sehol nem fogod megtalálni.
Azért elég durva,hogy egy középiskolás gyereknek ilyeneket kell tudni...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az akciós potenciál (AP) egy depolarizációs hullám.
Ugye a sejtben és a sejt környezetében az ionok eloszlása nem egyenletes. Belül vannak a fehérjék, lényegesen több a káliumion, de kevesebb a kalcium- és kloridion.
Kívül pedig nincs fehérje, több a kalcium- és a kloridion.
Ennek az az eredménye, hogy potenciálkülönbség a sejtmembrán két oldala között, vagyis a sejt belseje negatív a sejt külsejéhez viszonyítva. Ez tulajdonképpen a nyugalmi potenciál.
Ha vmilyen ingerület éri a sejtet, akkor kinyílnak a nátriumion-csatornák a membránban, és így elkezdenek az Na ionok szépen befelé áramlani. Így ugye (mivel az Na pozitív töltésű) a sejt belseje egyre kevésbé lesz negatív a külsejéhez viszonyítva, azaz a membrán depolarizálódik.
(Ugye a polarizáltság azt jelenti, hogy potenciálkülönbség van a membrán két oldala között. A DEpolarizáció azt jelenti, hogy ez a különbség csökken, a REpolarizáció pedig azt, hogy újra visszaáll az egyenlőtlen eloszlás).
Ha ez a depolarizáció elér egy bizonyos küszöböt, akkor AP alakul ki, és a depolarizációs hullám szépen tovaterjed a membránon.
Az AP során tehát először beáramlanak a Na ionok (ez a kis tüskének a felfelé futó szára), utána egy ponton az Na csatornák bezárulnak, és kinyílnak a K csatornák.
Így elkezdenek a K ionok kiáramlani a sejt belsejéből. (Mivel ugye a K-ion pozitív, és az megy ki a sejtből, ezért a membrán REpolarizálódik - Ez a tüske leszálló szára).
A végén van egy kis hiperpolarizáció is, tehát a potenciál a nyugalmi érték alá csökken. A végén pedig a Na-Ka pumpa szépen visszaállítja az eredeti, egyenlőtlen ioneloszlást, hogy a sejt újra ingerelhető legyen.
Az AP pedig igen, arra jó, hogy továbbítódjon általa az ingerület. Szépen ez a kis depolarizációs hullám végigszalad a sejten, és a végén átterjed a következő sejtre (ugye a szinapszison keresztül).
Ez egyébként úgy történik (kémiai szinapszisnál), hogy mikor a preszinaptikus membránt eléri az AP, akkor aktiválja a szinaptikus vezikulákat, amelyek összeolvadnak a membárnnal, a bennük lévő anyag pedig a szinaptikus résbe kerül.
Onnan szépen eldiffundál a következő neuronon lévő receptorokig. A receptor-transzmitter kötése pedig azt eredményezi, hogy különböző ioncsatornák nyílnak ki.
(Így ugye a következő neuronon is kialakulhat az AP)
Azt, hogy ugrásszerűen vagy pontról pontra terjed az ingerület, az szabja meg, hogy van-e velőshüvely az axon körül, vagy nincs.
Ahol ugyanis velőshüvely borítás van, ott nincsenek ioncsatornák, tehát ott nem tudnak áramlani az ionok. Csak a velőshüvely szakaszok közötti befűződéseknél.
Így szépen ugrál az ingerület a befűződések között, és ez gyorsabb vezetést tesz lehetővé.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Második vagyok. Egyébként ezt normálisan csak akkor fogod megérteni, ha majd fősulin/egyetemen mélyebben tanulsz róla.
Egy csomó mindent el tudnék ehhez még mondani, és akkor talán meglátnád az értelmét is, mert így tényleg nem igazán lehet megérteni, hogy "ez mégis mi a francra jó?:D".
De az meg már nagyon túlmenne a gimis anyagon:)
Próbáld meg értelmezni amit írtam, ha vmi nem világos, akkor szólj, megpróbálom máshogy.
Ha emeltre készülsz, akkor alaposan tanuld meg az ionmozgásokat, és ha később előjön egyetemen/fősulin, akkor már könnyebb lesz, és kicsit világosabb is lesz majd:)
Első, köszi! Őszintén szólva rá sem kerestem, mert nem hittem, hogy találok valami használható dolgot, pláne nem fejgörcs mellett! :)
Második, neked is nagyon köszönöm, kinyomtattam és hozzáolvastam a könyvhöz, most már azt hiszem, hogy értem! :)
Jöhet a többi, remélem nem akadok el sehol és nem idegesítem fel megint magam. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!