Szerintetek ilyesformán el lehetne érni a halhatatlanságot?
Tegyük fel, hogy már nagyon öreg vagy, mondjuk hogy halálos beteg. Adva lenne egy módszer, aminek révén sikerülne valahogy kinyerni az idegsejtjeidben (ill. az azok közötti szinapszisokban) tárolt összes információt mindenestül, az egész "lényedet", az emlékeket, stb., tehát mindent, ami az "éned" kialakításában szerepet játszik. Ezután (vagyis még ezelőtt) klónoztatnád saját magadat (tegyük fel, hogy a klónt gyorsított növekedésre lehetne rábírni, persze ezalatt végig öntudatlan maradna, mondjuk végig valamilyen mesterséges méhben fejlődne). Tehát lenne egy kifejlett klónod (mondjuk a 18-20. életévében), amibe át tudnád tölteni az agyadból "lementett" összes információt. Majd kérnéd, hogy altassanak el, és miután meghaltál "ébresszék fel" a klónod.
A kérdéseim a következők.
Ez esetben az a klón mindenestül te lennél? Olyan érzés volna, mintha csak kihagyott volna az agyad arra az időre, amíg te magad meghaltál és a klón öntudatára ébredt? Vagy az szimplán így is csak egy másolat volna (a tested és az elméd másolata), és ettől te még ugyanúgy halott lennél, tudatostul mindenestül?
Ha ezt újra és újra meg tudnád csinálni, akkor az egyenértékű volna a halhatatlansággal?
Szerintetek megvalósítható lenne ez valamikor a jövőben?
"az idegsejtjeidben (ill. az azok közötti szinapszisokban) tárolt összes információt mindenestül, az egész "lényedet", az emlékeket, stb"
Az a baj hogy az info nem így tárolódik! Hanem van egy sejt és az kapcsolatba van másik 10000rel! Ha most van 100 millárd idegsejted szorozva 10000 kapcsolat/sejt akkor kapsz egy szép számot! Ezek a kapcsolat kombinációja adja az emléket, a tudás, a tudatod stb. És ami a baj hogy ahogyan öregszel folyamatosan épül le, halnak el a sejtek tűnnek el az emlékek.
Bár semmi sem lehetetlen, ki tudja mit érnek el a neurobiológusok a következő pár száz évbe!
A probléma ott kezdődik, hogy öreg korodban a sejtjeid is öregek. Tehát ha klónoztatod magad, a klónod rendkívül gyorsan olyan öreg lesz, mint te voltál a klónozáshoz szükséges mintavétel pillanatában.
Bár ez kiküszöbölhető azzal, ha 18-20 éves korodban vetetsz mintát és azt lefagyasztatod, hogy legyen, amikor kell.
Az elmélet szerintem jó. Nem vagyok szakmabeli, úgyhogy azt igazán nem tudom megmondani, hogy mennyire lehetséges.
I.: születéskor leveszünk sejteket, amiből akárhányszor lehet klónozni, nem lesz gond a telomerekkel. Nem lesz minőségromlás. (Szerencsére a csillagkapusoknak ez nem jutott eszükbe :-))
II.: Amikor 30 éves leszel elkezdik növeszteni az első klónt, amire eléri a 20 évet, te sz 50et megcsináljuk a cserét.
III.: Miért ne lehetne pár évvel később, amikor 5 éve élsz a klón testedben, gyereket csinálni? :-D Lesz új családod meg minden.
IV.: Ebben nem vagyok biztos, de szerintem, ha egy fiatal testbe kerülne a személyiséged, akkor az megfiatalodna, mert a fiatal testekben egész más a hormonális környezet, és az nyilván nagyon erősen kihat a tudatra.
V.: Az emlékek biztosan kifakulnának, az agy tárolóképesség nem végtelen, biztosan elfelejtenél egy csomó mindent. Szóval a hatalmas tapasztalatot valószínűleg nem tudnád kamatoztatni.
VI.: A probléma annyira összetett, hogy nem igazán látok esélyt, hogy ez valaha is realizálódna. Mármint az agy neuronhálózatának "átprogramozására".
Bár csak találgarunk, de mi a különbség az eredeti és a másolat között?
Minden emléked birtokában lesz a másolat is, mintha a sajátja volna. Ez nem mód a halhatatlanságra, mert a másolgatást sem lehet a végtelenségig folytatni, de a dolog hibája nem ez.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!