Ezekre hol találok választ?

Leginkább kémiakönyvekben, vagy rákereséssel (pl. nátriumvegyületek).

H+ ilyen formában nem nagyon fordul elő. Savak disszociációjakor keletkezik hidrogénion, de az egy vízmolekulával azonnal oxóniumionná alakul. Sejtbiológiában az energiatermelő folyamatoknál a terminális oxidáció protonpumpájánál viszont hidrogénionok vándorolnak, de azok is FAD-hoz vagy NAD-hoz kapcsolódva.

Ca2+ alkotja pl. a mészkövet, tehát minden mészkőhegységben van, illetve a fejlettebb állatokban idegrendszer működéséhez is szükség van rá, és a csontokban is kalciumion van. Nyilván sok kőzet és ásvány alkotója, keress rá kalciumvegyületekre.

Mg2+ a dolomitban van, és kb. ugyanott fordul elő, ahol a Ca2+. Ugyanúgy szükséges az idegrendszerhez. A Ca2+ és a Mg2+ adja a vízkeménységet is. Magnézium van a növényi klorofillban és a csigák vérében is. Keress rá a magnéziumvegyületekre.

Fe2+ egy kicsit ritkább dolog, mert levegőn könnyen oxidálódik. Sokféle ásványban előfordul, pl. pirit. Vas(II)-oxid fellelhető a természetben is, és van vegyes összetételű Fe3O4 is. A növényekben is inkább Fe2+ fordul elő.

Fe3+ van pl. a véredben, ez adja a hemoglobin vörös színét, de a vérkő (hematit) is emiatt vörös. A kétféle vasion ugyanúgy a terminális oxidációban is szerepet játszik a szervezetben.

HCO3- és CO3 2- a mészkőhegységekben, barlangokban jellemző, de a vízben is előfordul. Kőzetalkotó ionok.

Na+ leginkább a tengervízben van, de a nátriumvegyületek nagyon gyakoriak... a szikesedést is a sziksó (nátrium-karbonát) okozza. Az idegrendszerben is fontos szerepe van. Keress rá a nátriumvegyületekre.

K+-hoz körülbelül ugyanazt tudom leírni, amit a Na+-hoz. Kloridja ugyanúgy gyakori (kálisó), és szintén fontos az idegrendszer működése szempontjából. Keress rá a káliumvegyületekre.

Cl- szintén tengervíz, de pl. a gyomorsavadban is van (HCl), és szintén az idegrendszer működéséhez kell. Keress rá a kloridokra.

NO2- és NO3- leginkább a talajban fordul elő, nitrifikáló baktériumok "gyártják" a levegő nitrogénjéből a növények számára. Villámláskor a levegő nitrogénje és oxigénje reagál egymással, nitrogén-oxidok keletkeznek, amik esőzéskor beoldódnak az esővízbe és salétromos- illetve salétromsavat alkotnak (HNO2, HNO3).

PO4 3- szintén a csontokban fordul elő, valamint temérdek ásványban. Bár néhány száz foszfátásványt ismerünk, ezek nem gyakoriak. Az élőlények életműködése és pusztulása során nagy tömegű, gazdaságilag is jelentős foszfortartalmú üledék ( guanó ) keletkezhet.

Egyébként a google a barátod, bármelyikre rákeresel, egy csomó oldalt ki fog dobni. Ne légy lusta.