1) Milyen az ólomjodid (PbI2) színe? 2) Az aranyeső kísérletben mi az eltérés az első (KI) és a második (PbI2) csapadék között? 3) Mi a magyarázat arra, hogy a két csapadéknak más az állaga? (Miért más az állaguk? )

1.

Sárga ( [link]

2.

KI-csapadék?? Én úgy tudom, hogy az aranyeső kísérlet az az, hogy leválasztják az ólom-jodidot a te általad is írt egyenlet szerint, majd az oldatot (illetve a csapadékos oldatot) melegítani kezdik. A hőmérséklet növekedésével jelentősen megnő a PbI2-oldhatósága és ha van elég oldószer hozzá, akkor feloldódik (vizes oldata színtelen). Ha a pl kémcsövet az ember ezután hideg vízbe rakja és kihűti, akkor a PbI2 újra kiválik, de nem olyan KOCSONYÁS csapadékként, mint az elején, hanem nagyon finom eloszlású (ha jól emlékszem hatszög alakú) apró szemcsék formájában, amikre,ha a fény ráesik szépen csillognak és "aranyeső" látszatát keltik...

ugyanezt kell csinálnom nekem is... holnapra és hasonló kérdések...

Ebben a kérdésben sokmindent leírnak ezekről a kérdésekről:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Amúgy melyik suliba jársz? :P

hali :DDDDD az első és második csapadék ugyanaz az anyag csak a szerkezete más...

a második anyagnak azért más az állaga mert szép lassan hűtöttük le és volt ideje ionrácsban kikristályosodni..

én az OLDATOK ból indultam el de nem 100% h jó.. remélem tudtam vmit segíteni ;)

Első vagyok:

Ahogy az előző válaszoló is írta a csapadék ugyanaz a két csapadéknak, tehát TERMÉSZETESEN a kristályrácsuk is megeggyezik (vehetjük ionosnak). Csak a kristályok kialakulásának a módja tér el, ezáltal a makroszkópikus megjelenése (az amit látunk) már (az első kocsonyás halmaz, míg a második esetben finom eloszlású szemcsés).

Előző vagyok... nem tudok írni :), szóval:

Ahogy az előző válaszoló is írta a csapadék ugyanaz a két esetben, tehát TERMÉSZETESEN a kristályrácsuk is megeggyezik (vehetjük ionosnak). Csak a kristályok kialakulásának a módja tér el, ezáltal a makroszkópikus megjelenése (az amit látunk) már eltér (az első kocsonyás halmaz, míg a második esetben finom eloszlású szemcsés).