Az alkánoknál tartunk kémiából és nem igazán vagyok képben. Hogy is vannak ezek?

Az alkánok a legtisztább szénhidrogén vegyületek követhetőség szempontából. Semmiféle gyűrű meg gömb itt nincs!Egyenes láncú telített vegyületek. CnH2n+2 az általános képlet ahol az n 1 legalább vagy több.

Ha ezt nem érted akkor reménytelen a helyzeted kémiából.

Látom nem írtál össze kérdéseket, de mivel légyszi-t írtál, adok némi képet a témáról... És ajánlom hogy végigolvasd, ha egyszer ennyit szenvedek vele.

Az alkánok (mint ahogy előttem is elhangzott) a szerves kémai vegyületek olyan csoportja, amit elég könnyen tudunk kezelni felépítési, és matematikai téren. Az alkánok az ún. szénhidrogének nevű vegyületcsoport egy részhalmaza. Ezeknek az a jellemzőjük (márcsak a névből következtetve is), hogy csak és kizárólag kétféle elemből épülnek fel. Ezek pedig a szén, és a hidrogén.

Az alkánok is szénhidrogének, csupán egy kisebb csoportja.

Jellemzőik:

- Telített vegyületek. Ez azt jelenti, hogy az egész molekulában csupán egyszeres (szigma) kötések találhatóak (tehát sem delokalizált elektronszerkezet, sem többszörös kötés nincs). Más megfogalmazásban: minden C-atom négy vegyértékű, és amely elektronjával nem másik C-atomhoz kapcsolódik, azt H foglalja el.

- Homológ soruk első pár tagja: Metán (CH4), etán (CH3-CH3), propán (CH3-CH2-CH3), bután (CH4-CH2-CH2-CH3).

Látható, hogy a képleteikre felírható egy matematikai formula, amellyel bármely tagjának összegképlete megadható a homológ sorból. Ez pedig a CxH(2x+2).

Példa: Adja meg, hogy mi a 9 C-atomot tartalmazó alkán összegképlete!

Ekkor x=9, így kijön a C9H(2*9+2)=C9H20-s összegképlet.

- Többféle típusú alkán is létezik, amelyeket a konstitúciójuk (felépítésük) alapján különböztetünk meg. Vannak olyanok, amelyek molekulája egyenes (ezek az ún. normál C-láncú alkánok). Viszont a szervetlen kémiával ellentétben itt egy összegképlethez többféle anyag is tartozhat! Ennek oka, hogy a lánc képes elágazni is. Vegyünk példának egy hat C-atomból álló alkánt:

[link]

De mi van akkor, ha az egyik C-atom nem áll be a sorba, hanem az egyik közti C-atomhoz kapcsolódik? Például ez sül ki belőle:

[link]

Látható. Ez is alkán, mivel ugyanúgy telített szénhidrogén. És természetesen ezt az elágaztatást is lehet egy ideig fokozni (a végtelenségig nem, de az már egyetemi szintű probléma).

- Szóljunk az alkánok elnevezéséről (nomenklatura). Nevüket kénytelenek vagyunk bizonyos rendszer alapján adni, mivel a szerves kémia oly mértékben ontja magából a vegyületeket, hogy képtelenek lennénk triviális (hétköznapi) nevekkel ellátni az összeset (és ki jegyezné meg őket???). MINDEN alkán neve -án végződést kap (metÁN, etÁN, propÁN, butÁN, pentÁN, hexÁN, heptÁN, oktÁN, nonÁN, dekÁN, stb.). Általában a C-atomok számának megfelelő a latin számokat használjuk (csak az első 4 kivétel).

Példa: nevezzük el a 7 C-atomos, NORMÁL (!) C-láncú alkánt. Tudjuk (mivel megtanulod), hogy ha hetesről van szó, akkor a hepta- prefixumot (előtagot) kapja. Így a neve n-heptán lesz. Vizsgáljuk meg a nevet: az n- azt jelenti, hogy normál szénláncú. a hept- előtag a hetesre utal, az -án postfix (utótag) pedig arra, hogy az adott anyag az alkánok homológ sorába tartozik. Így tudjuk, hogy normál szénláncú, 7 C-atomból álló alkán.

Tovább nem írok idő, és kedv hiányában. Mellesleg a wikipedia "alkán" szócikke elég használhatónak tűnik a középiskolai szinten.

P.S.: Az alkánoknak létezik egy ún. cikloalkánok nevű részhalmazuk is. A ciklo- prefixum ciklikusságot, kör alakot jelent. Az első 4 cikloalkán:

[link]

Ha jobban megfigyeled, bár ezek is alkánok (mivel telített szénhidrogének), de nem illik rájuk a CxH(2x+2)-es általános képlet. Rövid morfondírozás után rá is jössz, hogy a gyűrűzárás viszi el azt a két H-atomot. Ezért is hagytam ezt a végére, hogy ne keverjelek bele.