Miért viselkedik így az emberi szem?

Az előző válaszadók jól megválaszolták a kérdésedet. Napközben a színlátásért, és éleslátásért felelős szemben lévő receptorok az ún. csapok, melyek a retinán lévő sárgafolton helyezkednek el. A sárgafolttól távolodva a csapok száma egyre csökken, viszont elkezd nőni a pálcikák száma. A pálcikák a sötétben "kapcsolnak be", és csak a kontrasztszíneket, a feketét és fehéret tudják megkülönböztetni. Pálcikák a sárgafolt közepében egyáltalán nem találhatók, viszont a középponttól távolodva nő a számuk. Ezért ha szokásos, úgymond nappali-módban próbálsz előretekinteni, a kép a sárgafoltra vetül, ahol csak csapok találhatók, pálcikák nem, más szóval nem látsz semmit.

Egyébként van erre egy másik példa is. Az éjszakai égboltnak van egy csillagképe, a Fiastyúk, sokan összetévesztik a Kisgöncöllel. Valóban úgy néz ki, csak kicsinyített változatban. Az ember szabad szemmel hat, legfeljebb hét csillagot tud megszámolni benne, pedig valójában egy teljes csillaghalmazt takar, és 42 fő csillag látszódik egy rendes távcsőben. És most jön a poén! Ahhoz, hogy azt a bizonyos hat-hét csillagot meg tudd számolni, egy kicsit a csillagkép mellé kell nézni! Ha közvetlenül azt bámulod, nem látsz semmit, a fenn elmagyarázottak miatt.

Éljen a perifériás látás!