Hány km3 Magyarország szuverén térfogata?

Ez nem annyira magyar és Magyarország kérdéskör, hanem a légtér kérdése, az ellenőrzött légtér kérdése inkább. Nincs rá szigorúan meghatározott magasság, hogy meddig tart egy állam légtere és inkább csak a tengeri felségvizek 20 km-es távolságát használják, illetve még bizonyos esetekben kiterjesztik a 100 km-es határig és van még több külön felhasználású légtér magasság.

A felségvizek partoktól mért távolsága az, ameddig egy állam joghatósága is tart, amit 12 tengeri mérföldben határoztak meg és az 22,22 km.

A légköbméternek meg szerintem nincs sok értelme, mivel úgyis egy annyira nagy szám, amit inkább csak matematikusok tudnak megfelelően értelmezni, vagy csillagászok. És a nagy számot valamihez kellene hasonlítsad és mivel nincs viszonyítási értéked, ezért nem mész vele semmire, csak egy nagy szám marad.

[link]

[link]

Lefelé pedig a "bányászai jog" vagy "bányászati törvények" és "ásványi jog" vagy "ásvány kitermelési jog" határozza meg leginkább.

subsoil rights - altalaj jogok

subsurface rights - felszín alatti jogok

mineral rights - ásványjogok

miners rights - bányászai jog

Ezeket általában az államok szabályozzák és furcsa példaként egy gázlelőhely nyilván nem egy kertesház alá fog korlátozódni és felmerülhetne tulajdonosi kérdés a kertesház tulajdonosa felől a kertje alatt található gázmezőt illetően. De az ilyenek annyira mélyen vannak, hogy lényegében nem érintik, nem sértik egy szokásos földtulajdon (kert, ültetvény, stb) megszokott és elvárható használatát, így ezek vagy fel sem merülnek, vagy az állam amúgy is szabályozza.

Texasban például más, mert ott régóta a föld tulajdonosé az alatta lévő nyersanyag is, de legtöbbször külön van földfelszíni és földalatti jogi szabályozás (vagy felszíni birtok és ásványkincs). Texasban erős vagy "fejlett" a magán ásványi tulajdon joga és akár külön is eladható vagy bérbeadható a felszíni birtok és a földalatti. És ott az ásványi jog az elsőbb, vagyis a jogban előrébb van, mint a szokásos felszíni birtok. Ezért vannak arrafelé sok generációra visszamenő tulajdonosi kutatások (akár nagy befektetéssel is), hogy kié a felszín és a földalatti jog szétválasztva, mert akár megvehetik csak az ásványkincset is és akkor lesz kitermelésre is joguk. Bizonyos esetben a földtulajdont is megszerezhetik a tulajdonostól az előrébb lévő kitermelési jog miatt. Ez azt konkrétan azt jelenti, hogy tényleges jogaik is lehetnek az ásványokhoz való hozzáféréshez.

Más típusú jogi kérdés lényegében nem szokott felmerülni, mert az emberek nem tudnak több km-es alagutakat ásni és bizonyos esetekre pontosan ezért akár nincs is jogszabály.

A felszín alatti projekteknél is az államok érthető módon szabályoznak jogokat, mint a metró alagutak, közművezetékek, aluljárók és egyebek, és a tulajdonosi területek alatt futnak, ahol a kertművelést és lakhatást már nem érintik. A kikötés nyilván kb annyi, hogy a magánterület felszínét nem érintheti hátrányosan, például talaj süllyedés vagy kimosódás, életvitel zavarása és effélék. Ugyanígy a légtér is az ingatlan tulajdonosoké egy bizonyos magasságig és nem tovább.

Tengeri terület jogában van még egy kiterjesztés a felségvizeken túlra, ami az "Exclusive Economic Zone" (EEZ) (Kizárólagos Gazdasági Övezet) és jogot ad erőművek és kitermelés terén. Ez a zóna 200 tengeri mérföld, ami 370 km. Nyilván vannak is nemzetközi viták egyes nyersanyaglelőhelyek kitermelési jogáért, mint az USA és Kanada közös öblében, a Beaufort-tengeren lévő olajtartalékokért. Pedig simán meg lehet húzni azt a szokásos és ismert határvonalat, ami szokásosan így néz ki térképen.

[link]