Mi történne, ha lezárnánk a Gibraltári-szorost?

"A Szuezi-csatorna tudná pótolni a vízhiányt"

Biztos ez? A Szuezi-csatorna 200-300 méter széles és kb. 25 m mély, ezzel szemben a Gibraltári-szoros 14 km széles és közel 1 km mély. Az adatok alapján ez nekem nagyon soványnak tűnik. Ilyen keresztmetszettel, és kb. 5 km/ó vízáramlási sebességgel számolva nagyjából 500 km3 vizet tudna szállítani a csatorna évente, miközben a Földközi-tenger évente több mint 3500 km3 vizet párologtat.

Volt már egy ilyen geológiai esemény ami "Messinai sókrízis" ("Messinian salinity crisis", MSC) néven lehet ismerni, bár nagyon nem mostanában, hanem több millió éve volt. Kb így nézett ki:

[link]

A geológiai esemény 5,97 millió évtől 5,33 millió évig tartott, ami 670 000 év. A Földközi-tenger lényegében fokozatosan, nagyjából 1000 év alatt kiszáradt, a tengervízből pedig só és gipsz rakódtak le (karbonátok, gipsz, halit és keserűsók). Végül három mélyedésben marad vissza tó maradvány. Először a vízszint kezdett csökkenni, majd a tengeri élővilág halt ki, sós tavak és mocsarak keletkeztek, majd legvégül egy száraz sós sivatag vette át a helyét. A növényvilágnak egyáltalán nem kedvezett és mezőgazdaságra is teljesen alkalmatlan lett volna a terület. Hőmérsékleti rekonstrukció nem áll rendelkezésre, de a becslések szerint a kiszáradt tengerből maradt sós sivatag alsó területein minimálisan is 40 C fok környékén lehetett a megrekedt nyári meleg levegő, más becslések szerint jóval magasabb. A földrész kapcsolaton keresztül megfigyelhető az állatok vándorlása és megjelenése az időszak alatt a két kontinensen.

A kiszáradt és elzáródott Földközi-tenger egy tektonikus süllyeséssel, a "Zanclean árvíz"-zel ("Zanclean flood ") ért véget a Gibraltári-szoroson át egy nagy vízözönnel, ami az Amazonas vízhozamának 1000-szerese is lehetett. A java része vélhetően hónapok vagy évek alatt nagyjából végbe is ment, talán maximum 10 év lehetett. Az Atlanti-óceán gyorsan feltöltötte a Földközi-tenger medencéjét, bár előtte lehetett egy kezdeti alacsonyabb szivárgás, majd az esemény végén is egy lassulás.

A Földközi-tenger összes folyójának vízhozama, a Nílussal, a többi folyóval és a csapadékkal együtt is, jelenleg kevesebb, mint a párolgása és a vizet az Atlanti-óceán pótolja, ami nélkül csökkenne a vízszintje. Gibraltárnál nagy mennyiségű víz áramlik a Földközi-tengerbe és ez a sósságát is befolyásolja, ami magasabb mint az óceáni és keleten a sósabb, ahol a hőmérséklet és párolgás is magasabb. A keleti felében a párolgás megnöveli a sótartalmat.

Az afrikai tektonikai lemez évi haladása csak 2,15 cm és az alapján kicsit több mint fél millió év múlva újra bezárulhatna a Gibraltári-szoros, de az afrikai lemez Ázsia felé halad északkeleti, így az eseményt jelenleg több millió évre becsülik.

Az új környezethez alkalmazkodni képes állatok részben vándorolnának Marokkó és Spanyolország között. Talán a sivatagi róka és makákó, macskafélék, antilop és gazella lehet, hogy meglenne néhány spanyol övezetben, ahol most is nagyon hasonló.