Miért ártalmas a hormonkezelt hús fogyasztása?

“Elegendő volt néhány komolyabb eset, amikor a gyerekek életkorukhoz képest túl korán léptek a serdülőkorba ahhoz, hogy újra asztalra kerüljön a hormonokkal kezelt hús, a vegyszerekkel felpumpált élelmek témája.

Óriás-csirkék

Habár az Európai Unióban tilos a baromfi hormonokkal és antibiotikumokkal való kezelése, a nemrégiben történt németországi botrány (amikor felfedezték, hogy a csirkéket antibiotikumokkal fecskendezték be annak érdekében, hogy ellenálljanak a betegségeknek és gyorsabban fejlődjenek) újraébresztette az emberekben a gyanút. Jogosan vagy sem, azt ki-ki döntse el magában, viszont arra mi a magyarázat, hogy a tyúkfarmokon nevelt baromfi egy hónap után már vágható, míg a háziasszony egy hónapos csirkéjén még nincs ennivaló?

A tenyésztők szerint, a szárnyasok élelmében semmi tiltott alapanyag nincsen, koncentrált tápanyagról van szó, amely teljes mértékben természetes – állítják.

És hogy még inkább meggyőzzenek erről, a csomagolásra feltüntetik: „nem hormon-kezelt csirke”…

A hormonokat tartalmazó tápanyagok, a genetikailag módosított élelem, valamint az antibiotikumos injekciók, amelyeket az állatok kaphatnak mind veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére.

A szakértők ugyanis megkérdőjelezték már ezen adalékok kockázati faktorát az emberi szervezetre, illetve azt is vizsgálják, hogy a hormon-kezelt hús okozhat hormonzavart, fejlődési problémákat és rákos megbetegedéseket a fogyasztók körében.

Más:

A hazai tenyésztők azt állítják, állataik nem kapnak semmiféle hormonokat és injekciókat, azok pedig, akik az ellenkezőjét hangoztatják, mutassanak fel konkrét bizonyítékokat arról, hogy igazuk van. Ha volt is példa arra, hogy hasonló készítményekkel pumpálták az állatokat, az csakis a szarvasmarhák esetében volt és az Amerikai Egyesült Államokban, de semmiképp sem a sertés- vagy baromfitenyésztésben.

A befecskendezett hús problémája

A szakértők szavaira hagyatkozva, nyugodt szívvel vásárolhatunk húst, mivelhogy a farmjainkon egészséges állatok nevelkednek. Azonban létezik egy másik probléma: a húsfélék csomagolás alatti befecskendezése. Erről az Országos Fogyasztóvédelmi Igazgatóság készített jelentést, amelynek értelmében az elmúlt 5 évben három termékből egyet vízzel töltöttek fel a csomagolási folyamat közben, injekciózás formájában. Így nem csak húst, hanem sókat, keményítőt és sok-sok vizet is vásárolunk a csomaggal együtt. Ez a módszer törvényes és megengedett az Európai Unióban, de csak a csirkehús esetében, és bizonyos feltételek mellett. A befecskendezett mennyiség ugyanis nem haladhatja meg az 5%-ot, ezt pedig kötelezően fel kell tüntetni a termék csomagolásán.

"Ha jól tudom, a hormonok szinte mindegyike fehérje, amelynek a hormonkezelt háziállat húsának sütése/főzése során elvileg denaturálódnia kell, ami megszünteti az enzimatikus aktivitását. De akkor miért tartják veszélyesnek?"

A hormonok nagy része nem fehérje. Vannak persze fehérje hormonok is (pl. inzulin, növekedési hormon), de a nagy részük nem az. Illetve amelyik hormon fehérje, az sem enzim.

Egyébként vannak olyan fehérjék, amik az emésztőrendszeren át a szervezetbe jutva sem veszítik el a hatékonyságukat. Ilyenek például (sajnos) a prionok.

"1. A hormokezelt állat sült/főtt húsának fogyaszása is veszélyes? Miért?"

Egyrészt milyen hormonnal kezelt?

Másrészt például a mesterséges növekedési hormon esetében tudtommal nincs még konszenzus a kutatók között. (De nem vagyok teljesen naprakész.)

"2. Azt vágom, hogy a növekedési hormonnal kezelt szarvasmarha nyers tejének megivása problémás lehet, mert benne van a szintetikus hormon, ami átkerül a tejet fogyasztó ember szervezetébe. De ez az UHT/forralt tejre, illetve a tejporra is vonatkozik?"

Nem ezért problémás tudomásom szerint. Nem tudom, hogy a rekombináns növekedési hormon (rBGH vagy rBST) bekerül-e egyáltalán a tejbe, de ha így is van, nem hallottam róla, hogy az emberben gondot okozna. Viszont a hatására megnő a tejben az IGF-1 nevű hormon szintje. Tudtommal az merült fel, hogy ez okozhat problémákat, például növelheti a rák kockázatát. (Esetleg a tej más összetétel változása.) De ahogy írtam, nem tudok róla, hogy konszenzus lenne a témában. Például az is felemerült, ahogy látom, hogy önmagában a tejfogyasztásnak is lehet ilyesmi hatása.

[link]

Egyébként az 1. válaszoló által idézett szöveg innen származik (azt nem tudom, miért nem tűntette fel):

[link]

Nekem nem tűnik túl precíznek. Akkor már inkább egy másik cikket ajánlanék, szintén nem túl tudományos, de azért alaposabbnak tűnik, és egész korrekten megnevezi a kutatókat, akikre hivatkozik. (De persze azért lehet, hogy ebben is írnak hülyeséget.)

[link]

"(akár egyszerű ionokról is)"

Nem tudok róla, hogy létezne hormonhatású egyszerű ion.

"Viszont amit leírtál, az alapján az a kép sejlik fel, hogy néhány triviális esettől eltekintve egyelőre nincs teljes tudományos egyetértés a mesterséges hormonokat tartalmazó állati termékek fogyasztásának esetleges káros hatásit illetően."

Egyrészt én sem vagyok annyira képben a témát illetően. Másrészt milyen hormon? Milyen dózisban fogyasztva? Nyilván van olyan helyzet, ami egyértelműen káros. (És persze ez természetes eredetű hormonok használata esetén is lehet.)

De ahogy írtam, a rekombináns szarvasmarha növekedési hormon esetében tudtommal valóban nincs egyértelmű eredmény.