Van elméletem az információs paradoxonra és hogy miféle "hely" lehet a fekete lyuk szingularitása. Vélemény?

A kvantummechanika szerint az információ nem veszhet el. Márpedig látszólag ez történik ha valami beleesik egy fekete lyukba.

Erre ugye a legnépszerűbb elmélet az hogy mégis a Hawking sugárzással együtt távozik az információ valahogy.

És ugye pont ez a lényege a paradoxonnak: oké az anyag visszakerül Hawking sugárzással de mi lesz az információval?

Én ezt kicsit jobban átgondoltam.

Mi történik a fekete lyuk körül és azon belül?

A fekete lyuk körül extrém módon meggörbül a téridő. Az eseményhorizont "csak" egy olyan határ a fekete lyuk körül ahol a szökési sebesség meghaladja a fénysebességet. Ahogy haladunk egyre jobban befele a téridő annál görbültebb.

A szingularitást elérve pedig végtelen a téridő.

Legalábbis ezt jósolja a relativitás.

Nos én az egész elmélet alapjait az időre és az idődiletációra fektettem.

Mondjuk egy űrhajóval fekete lyuk körüli pályára állsz. Mi történik? Számodra nagyon lelassul az idő és ez nem csak a gyorsaság miatt lesz lassabb hanem a tömegvonzás miatt. Mi lenne ha átlépnéd az eseményhorizontot? Mondhatni semmi, még lassabban telne az idő.

És így megy ez, minél közelebb érnél a szingularitáshoz annál lassabban telne az idő.

A szingularitás közelében lassabban telik az idő mint mondjuk az eseményhorizonton.

Azt ugye "tudjuk" hogy a szingularitásban végtelen a téridő ami azt jósolja hogy itt összeomlanak a fizika törvényei. Még ha a matematika képes is bánni a végtelenekkel, a fizika már nem. Ha kezeli a fizika a végtelent ha nem fel kell tennünk a kérdést: mi történik ha az anyag eléri a szingularitást?

És itt álltam meg egy pillanatra! Az anyag - ha eléri a szingularitást - egy olyan "helyen" lesz ahol az idő megállt.

Nos ez értelmetlen.

Mi van akkor ha az anyag el sem éri a szingularitást?

Az elméletem pont ez: bármekkora is egy fekete lyuk, lehet ultra masszív is, minden valaha bele esett anyag és így vele az információ valójában sosem éri el a szingularitást.

Miért? Mert a szingularitáshoz érve egyre jobban lelassul az idő - olyannyira hogy a fekete lyuk már elkezdett párologni. Annyi idő telt el a "külső" világban hogy az univerzum kezdi elérni a hőhalált. Elkezdődött a fekete lyukak párolgásának ideje.

Szóval: az anyagnak egyszerűen nincsen ideje elérni a szingularitást mert közben a párolgás "utól éri".

Elmélet összefoglalása

Az elmélet alapja az, hogy a fekete lyuk szingularitásának és az eseményhorizonton kívüli téridő görbülete miatt az idő rendkívül lelassul ahhoz, hogy az anyag és az információ ne érje el a szingularitást. Az eseményhorizont előtti téridő torzulás már jelentős, de a szingularitás felé közeledve a torzulás végtelennek tűnik. Ez azt jelenti, hogy a fekete lyuk párolgása (Hawking-sugárzás) egyre gyorsul, ahogy a fekete lyuk kisebbé válik, és a párolgás üteme előbb-utóbb utoléri a még mindig a szingularitás felé haladó anyagot és információt.

A főbb pontok:

1. Extrém idődiletáció: A fekete lyuk szingularitása felé közeledve az idő annyira lelassul, hogy az információ és az anyag nem érheti el azt. Az eseményhorizont után az idő egyre lassabban telik a külső szemlélő számára.

2. A párolgás és az információ: A fekete lyuk párolgása, amely idővel egyre gyorsul, végül utoléri a szingularitás felé haladó információt és anyagot. Ez azt jelenti, hogy az információ nem "vész el", hanem az utolsó pillanatokban távozik a fekete lyukból, amikor a párolgás üteme már olyan gyors, hogy az információ "kijut".

3. A szingularitás kérdése: a szingularitás elveszíti jelentőségét, ahogyan azt hagyományosan elképzeljük. Ha létezik is, akkor is csak egy olyan pontként vagy területként értelmezhető, ahol az idő annyira lelassul, hogy az anyag és az információ nem éri el. Így a szingularitás önálló jelentőséggel nem bír, mert nincs idő arra, hogy az anyag odaérjen.

4. Információs megmaradás: Az információ végül, amikor a párolgás teljesen befejeződik, hagyja el a fekete lyukat mivel az információ a fekete lyuk párolgásának utolsó fázisában szabadul. Az elméletem szerint a fekete lyuk párolgása nemcsak az anyagot, hanem az információt is tartalmazza, és ezt az információt a párolgás utolsó stádiumában hozhatják vissza az univerzumba.

Ha az információ nem éri el a szingularitást, akkor az információs paradoxon is meg van oldva.

A szingularitás pedig valójaban egy full üres hely - nincs ott anyag mert az anyag el sem jut odáig. A szingularotás ugyan szükségszerűen létezhet de ez mindegy is mert így elveszíti a jelentőségét.

A szingularitás nem egy "telt" pont a téridőben, hanem inkább egy "időbeli határvonal", amit soha nem léphet át semmi.

Ha a szingularitásnak nincsen gyakorlati jelentősége, akkor azt mondom, hogy a fekete lyukak nem tartalmaznak valódi "pontot", ahol a téridő végtelenül görbülne. Ahelyett, hogy egy központi, fizikailag "létrejövő" szingularitást feltételezek, azt állítom, hogy maga a fekete lyuk egy olyan téridő-regionális jelenség, ahol az információ és anyag örökké lelassul, de sosem ér el egy meghatározott pontot.

A szingularitás mint fogalom inkább egy korlátot vagy határt jelölhet, ami elvileg létezik, de semmi sem juthat el oda.

Azt biztosan tudjuk, hogy a szingularitáshoz közeledve egyre jobban lelassul az idő.

Bár az univerzum hőhalála rettentő távol van NEM végtelen idő múlva fog bekövetkezni.

Az anyagnak viszont végtelen időre volna szüksége ahhoz hogy elérje a szingularitást a végtelenbe nyúló idődiletáció miatt.

Ezen logikus következtetés útján: a fekete lyuk párolgása "utóléri" a még mindig szingularitás felé száguldó anyagot.

Az anyag és információ nem éri el a szingularitást, "nincsen rá idő" így az információ megmarad!!

Az információ pedig a fekete lyuk párolgásának utolsó stádiumában hagyja el a fekete lyukat.