Miért látjuk mindig ugyanazokat a csillagokat, ha a Nap átellenes felén is tartózkodunk?

A Nap körüli keringéssel kapcsolatban (részletektől eltekintve): azok a csillagképek látszanak egész évben, amik a szobás modelledben a plafon (vagy padló) felé vannak. És, ahogy sadam87 (ma 15:13) kifejtette, természetesen vannak olyan csillagképek is, amik nem láthatók egész évben.

A galaxis körüli keringés pedig egyrészt nagyon lassú, másrészt a környező ( látótávon belülre eső) csillagok is mozognak nagyjából velünk együtt. Szóval az nem sokat számít.

Képzeld el hogy a szoba négy falára vannak rajzolva a csillagok.

Bárhol állsz a szobában, mindig látod a többséget az éjszaka folyamán valamikor

A galaxis körül millió évek alatt fordul meg a naprendszer. Nem veszünk észre változást emberi leptekbe

Lényegében már kaptál választ, de talán hozzá lehet még tenni.

- Az láthatóan okés, hogy a Nap felé látható csillagokat nem látjuk, mivel a Nap fénye elnyomja azok fényét, és nappal nem látjuk azokat.

- A Föld kering a Nap körül és a környező csillagokhoz képes a Nap-Föld-csillagok helyzete változik az éveben. Lokálisan ez olyan, hogy a csillagok álló közegében áll a Nap és a Föld az ami leginkább változik ebben a keringésével.

- Vagyis vannak téli és nyári csillagképek. Ez azért van, mert télen a Föld a pálya másik felén van és a Nap fénye nappal más csillagképek irányában nyomja el a láthatóságukat.

- Ráadásul még az északi félgömb csillagképei is mások és a déli félgömb csillagképei is mások. Nyilván nem is látszódhat ugyanaz a déli félgömbről.

- Van két pólus közeli csillag, ami északon a Sarkcsillag (Polaris) és délen a Sigma Octantis. És ezek sem látszanak a két félgömb területének többségén, kivétel az Egyenlítő környéke.

- A Sarkcsillag az Egyenlítőnél a horizont közelében látható és a csillagok, a Hold és a Nap függőlegesen kelnek fel és nyugszanak le.

Ez a Sarkcsillag az Egyenlítő környékén fotózva.

[link]

Ott a térkép is:

[link]

[link]

A választ kizárólag #7-ben olvashattad először. A többi nem válaszolt a kérdésre.

Hogy világos legyen, a legközelebbi csillag 4 fényévnyire van. A napról a földre a fény nagyjából nyolc perc alatt ér. Tehát a legközelebbi csillag irányváltozása a föld keringéséhez képest annyi, amennyit egy nagyjából 3500 m-re lévő tárgyon érzékelsz, ha egy métert odébb állsz. Na most, a látható csillagok és csillaghalmazok százszor vagy tízezerszer vannak távolabb, mint a legközelebbi. Vagyis azok a föld keringése során annyit mozdulnak el, mint egy 3500 m-re lévő tárgyhoz képest egy picit éppen megmozdítod a fejed.

#8

Szerintem a 7. válaszoló nem értette meg a kérdést. Meg te sem.

Egyébként:

"Tehát a legközelebbi csillag irányváltozása a föld keringéséhez képest annyi, amennyit egy nagyjából 3500 m-re lévő tárgyon érzékelsz, ha egy métert odébb állsz. "

Inkább egy körülbelül 125 kilométerre levő tárgya mozogna ennyit látszólag a háttérhez képest, ha 1 métert mozogsz (ami a Föld pálya átmérőjének felel meg).

"Na most, a látható csillagok és csillaghalmazok százszor vagy tízezerszer vannak távolabb, mint a legközelebbi."

A szabad szemmel jól látható csillagok többsége azért jóval közelebb van ennél. A legfényesebb 93 csillagból 28 van, aminek a távolsága legalább 400 fényév a Naprendszertől. 40 000 fényévre meg már csillaghalmazok sem látszanak szabad szemmel.

[link]