Miért halkul el közvetlenül a felforrása előtt a víz zaja?

Az tuti, hogy a hangmagasság az edény belső falán keletkező buborékokkal van kapcsolatban, azok minél apróbbak, annál magasabb, vékonyabb a hang (engem eső hangjára emlékeztet gyorsított felvételen), minél inkább megnőnek, annál mélyebbé válik. Ilyekor ha megkevered (leszaggatod a buborékokat az edény faláról), akkor elhalkul egy-két másodpercre, míg annyira le nem lassul az áramlás az edényfal mellett, hogy azon új buborékok tudnak fejlődni. Aztán mikor már akkorára híznak, hogy könnyen leszakadnak az edény faláról, akkor jön a bugyborékolás a zörgés helyett.

De hogy konkrétan mi okozza magát a zúgó hangot, azt nem tudom, csak tippem van: azok a kis buborékok csak látszólag individual buborékok, azok tulajdonképpen ilyen folyamatosan keletkező és megszűnő buborékok tömege. A zúgó hangot pedig a sok pici apró keletkező (vagy megszűnő) buborék együttes pukkanása adja, mint a záporeső sistergését a sok pici becsapódó esőcsepp. Csak olyan gyors egymásutánban történik, hogy a szemünk állóképként látja a buborékot (hasonlóan a helikopter-propeller mikor állónak látszik, valójában őrült sebességgel forog).

De ez csak nekem az elképzelésem, eddig sose jutott eszembe utánanézni. Kíváncsi lennék egy lassított felvételre azokról a buborékokról.

A víz zaját az okozza, hogy a forró felületen gőz keletkezik, aztán ahogy a buborékok hidegebb részre érnek összeomlanak és ez okoz egy nyomáshullámot, aminek nagy tömegben van ez a jellegzetes hangja.

Amikor már felforr a víz, akkor nincs hidegebb rész, a buborék felérnek a felszínre, nem omlanak össze, megszűnik a hang.