Atombombát hogy tud egy drón kikutatni?
Világszerte dróninvázió van. Az USA hadseregét drónok környékezik meg angliában és szerte a világon. Azt találgatják, hogy a drónok egy keletről leszerelt atombombát keresnek, amit valamilyen terrorszervezet hozott be. Azt mondják ezért éjjel drónoznak, hogy ne keltsenek feltünést. Viszont éppen így keletenek hatalmas feltünést a kivilágíitott cikcakkos drónok és star wars kinézetű űrhajók. Ennek ellentmond az is, hogy az USA hadseregét is környékezik meg ezek a drónok pl angliában is, ahol nem lenne okuk rá. Mégis miért nem pl nappal detektorok kocsikkal járják az utakat ahogy egyszerű lenne. Éjjel kibugyolálják a beton, ólom kamrából a bombát? Nem tudom [link]
Ha a drónok katonai megfigyelő drónok, amelyek valamilyen titkos küldetést hajtanak végre, például tömegpusztító fegyverek felkutatására, akkor miért nem tettek kísérletet arra, hogy álcázzák magukat, ezzel megakadályozva a tömeges pánikot? Ezek az űrhajók következetesen lehetővé tették, hogy lássák őket. Miért tennék ezt, ha titkos megfigyelési küldetést próbálnának végrehajtani? Tehát MIÉRT használna az USA kormánya saját katonai drónokat a saját katonai bázisai feletti megfigyelésre? Ennek semmi értelme! Kérdezd meg magadtól, hogy kinek lehet haszna abból, hogy ilyen zavart, szorongást és bizalmatlanságot okozzon? [link]





Megkérdeztem magamtól és rendkívül hosszú megfontolás után arra jutottam, hogy 1. nagyon nagyon sokféle ilyen érdek van. 2. nagyon nagyon sokféle olyan csoport van, akik azt gondolják, ez nekik érdekük. 3. Attól eltekintve, hogy milyen sokan tévednek, a keresők zöme csak keres, de nem tudja hogyan kell.
Miről is van szó? Nézzük előbb a keresést. Az atombomba lényege, hogy ha megfelelő mennyiségű sugárzó anyagot kellő közelségbe hozunk, láncreakció indul be. A technológia most lényegtelen, annyi fontos, hogy az atombomba egy meglehetősen nagy test, amelyben sugárzó anyag van erősen árnyékolva, különben az előállításban, tárolásban részt vevő ember az idők során meghalna. Bármiféle kereső számára a megtalálás azt jelenti, hogy a testből kiinduló valamiféle jelet (információt) fognak, és felismerik, hogy az atombomától van. Vagyis a keresőnek egy rendkívül érzékeny eszközre van szüksége, amely képes azt a csekély, emberre már nem veszélyes sugárzást fogni és feldolgozni. Miközben a környezetünket ezer más, lényegesen nagyobb erősségű, ember által keltett sugárzás szennyezi, nem beszélve a természet által keltettről. És egy drónban lévő eszköz ezt mind képes analizálni és szólni, megvan! Erős kétségeim vannak hogy ez működik.
De tegyük fel, mégis működik. A megfelelő helyen megtudják adott pontossággal, hogy hol van atombomba. Ezután a képviselői odamennek, szólnak a birtokló csoportnak (államnak), ugyan már, adjátok ki, nem jó ez így. Vagy mit tesznek, felrobbantják? Erőt alkalmaznak vagy ilyen hatalmas a rábeszélő képességük? És kik ezek a keresők, hogy egy atombomba birtokos szóba áll velük? Mert Iránnak úgy tűnik még nincs, de számon kéri rajtuk az atomenergia ügynökség, ők meg fittyet hánynak erre. De az ügynökség tudja, hogy Észak Koreának is van, azt is, hol, de nem kéri számon (csak szeretné). Azt is tudja, hogy Izraelnek van, tudja hol, de úgy tesz, mintha nem tudna erről. Szóval hogy is van ez, mi miért történik és kik a résztvevők?
Vagy mindössze ismét megjelent egy fantazmagória és milliók kezdenek kíváncsiak lenni meg rettegni?





"Atombombát hogy tud egy drón kikutatni?"
Mondjuk van rajta egy érzékeny sugárzásmérő detektor.
"Éjjel kibugyolálják a beton, ólom kamrából a bombát?"
Ha tényleg igaz az, hogy ez a cél akkor még valamelyest érthető lenne, hogy felülről könnyebben lehetne látni (nem kell utcáról utcára járni, van olyan épület, ahova publikusan elérhető út sem vezet) a sugárzást (a detektorok eléggé érzékenyek, a terroristák meg nem feltétlenül az MIT-n végeztek, és nem feltétlenül tudják meghatározni, hogy mekkora szigetelés kell ahhoz, hogy abszolút ne lehessen észlelni a sugárzást).
Viszont ha tényleg ez a cél, akkor azt nem érteni, minek világítják ki ezeket a drónokat (mert hogy van rajtuk néhány, a légügyi hatóság által megkövetelt villogó lámpa, az még érthető, de hogy ennyire...).
"kinek lehet haszna abból, hogy ilyen zavart, szorongást és bizalmatlanságot okozzon?"
Pár lehetőség:
- a jelenleg regnáló kormányzat (vagy az azt támogatók) így akarnak riadalmat kelteni ("kellett nektek ezt a tramplit megválasztani!")
- az elkövetkezendő kormányzat (vagy azt azt támogatók) így akarják a jelenleg regnáló kormányzatot lejáratni
- a titkosszolgálat (vagy a hadsereg?) gyakorlatozik, aminek része a pszichológiai hadviselés tesztelése
- a legkisebb valószínűségű szcenárió az, hogy az oroszok/kínaiak/irániak/észak-koreaiak műve (de akkor a katonaság már rég intézkedett volna, a külügy meg kiverte volna a balhét - mint a ballonos esetben tették még 2023-ban)





Szorongááááás?
Maraggyámán!
Mit foglalkozol azzal hogy angilaliban drónok kígyóznak, vagy kígyók drónoznak?!
Zabáld betegre magad bejglivel oszt jóvan!





"amelyben sugárzó anyag van erősen árnyékolva, különben az előállításban, tárolásban részt vevő ember az idők során meghalna."
Ez már alapból tévedéseken alapuló állításokat tartalmazó hamis állítás!
Egy atomerőműbe való de még abban fel nem használt viszonylag kis mértékben dúsított 7-20% közötti pasztilláját simán kézbe foghatod semmi nem történik. Az atombombában ugyan nagyobb a dúsítási arány 75-95% legalább. És egy pasztillánál több is van együtt benne.
De mivel még ez is bőven szubkritikus maghasadás nem történik benne.
Mivel maghasadás egyikben sem történik neutronkibocsájtás sincs.
Természetes bomlás történik benne ami alfa vagy béta sugárzást hoz létre.
Gammát nem is igazán bocsájt ki.
Mindegy hogy dúsított uránról ( U235) vagy Plutóniumról (P239) beszélünk.
Jó a párna alatt egyiket sem tartanám de simán lehet mellette állni mérgezőségük miatt kesztyűben megfogni kézbe venni simogatni. Semmi baja nem lesz tőlük az embernek. ( Amíg fel nem robbantják. )
Az alfa sugárzást amúgy egy papírlap ( vagy gumikesztyű) a bétát egy alulemez teljesen megállítja!
Ha van is gamma az kimegy onnan simán de olyan csekély hogy ezt drónról sem biztos hogy érzékelnék.
Nincs és nem is volt emiatt egyik atombombának sem semmilyen külön sugárvédelmi céllal odapakolt pajzsa. Mert minek ha nem sugároz a raktár mélyén sem.
A hidrogénbomba annyival cifrább hogy azoknál van egy külső acél pajzs ami arra hivatott hogy pár ezred másodpercig az indítótöltet ( atombomba robbanásának ) ellenálljon és egyben tartsa az egészet.
Miközben az acélon belül van egy szegényített urán réteg ami neutron deflektorként szolgál.
Ezt azért volt fontos ide tennem mert ez meg azt a kevés gammát amit az indító atom töltet dúsított urán vagy plutónium magja kibocsájt azt is elnyeli.
Így a Hidrogénbomba a működési elve miatt tartalmaz több olyan elnyelő réteget amik miatt még az atombombánál is kevesebb sugáterhelést ad le a környezetének.
Továbbá érdekességként megemlítendő a nagyon lassú természtes bomlás miatt hogy biztosan elműködjön, meg az elektronika elöregedése
( megbízhatatlanná válása miatt ) úgy 30-40 évente elbontják a bombákat a kiszedett uránt és plutóniumot újra dúsítják. Az elektronikát újra gyártják. Csak azért hogy biztosan biztosabban elműködjön. Tehát van élettartamuk.
Gondolj bele modern bombában 1kg a mag és ebben az 1kg -ban 30-40 év alatt bomlik el annyi atom amire a gyártó már azt mondja hogy már nem 100% az elműködése csak 99%...
Gondolj bele ha nagyon sugározna az már 1-2 év alatt károsítana ott mindent, elektronikát, robbanóanyagot, szerkezetet és maga a robbanótest is gyorsan elegradálódna és használhatatlanná válna.
De tudjuk hogy nem így van. 30-40 évig hadredben tartanak ilyen fegyvereket gond nélkül. Emberek rakják össze, kezelik, tesztelik, karbantartják, tárolják. És nincs semmi bajuk tőle.
Nem tudod kiszúrni az atombombagyár vagy atombombaraktár személyzetét a discóban vagy az utcán mert ők világítanak a többiek meg nem. És nem is hullanak mint a legyek mert akkor senki nem vállalná, egyszerűen elfogynának.
Ezek az eszközök amíg fel nem robbantják biztonságosak mint bármi más fegyver. Bármiféle extra védőpajzs nélkül is.
És nem is igen lehet észlelni őket - legalábbis kisugárzás alapján biztos nem - még szabadlevegőn sem.
Nemhogy épüetek belsejében. Tégla meg betonfalak mögött. Ott pláne nem.





#4 "Mivel maghasadás egyikben sem történik neutronkibocsájtás sincs."
Ezt gondold újra! Ha nincs neutron kibocsájtás, akkor az nem is atombomba, és soha nem is érheti el a kritikus tömeget. Az atombomba lényege éppen az, hogy a neutronkibocsájtás a kritikus tömegben már láncreakcióhoz vezet. A folyamatosan bomló uránban annyi neutron keletkezik, hogy az mindenképpen eltalál egy másik uránatomot, amit szintén bomlásra késztet.
Továbbá a már egészség károsító mértékű sugárzás jóval kevesebb, mint a kritikus tömeg közeli sugárzás. Különben nem lennének nukleáris balesetek.





#5 Az urán és a plutónium spontán ( értsd neutronbefogás nélkül ) csak rendkívül ritkán hasad, legtöbbször hasad természetes úton bomlik. Ez a bomlás viszont nem jár neutron kibocsájtással.
A hasadásuk igen de:
"Spontán hasadások révén: a földkéregben lévő
és a izotópok nem mindig alfa-bomlással alakulnak át (700 millió illetve 4,5 milliárd év felezési idővel), hanem néha spontán hasadással bomlanak el (átlagosan 5 millió illetve 20 ezer uránmagra jut egy ilyen folyamat). Ilyenkor a közepes méretű leánymagok mellett néhány szabad neutron is keletkezik (átlagosan 1,86 illetve 2,07)."
Forrás:
Ezt észlelték a tudósok is hogy túl ritkán következik be ahhoz hogy pont akkor amikor összenyomással kritikus tömeget kreálnak biztosan legyen rengeteg belőle amiből néhány valóban ketté is hasít további atommagokat.
Ezt nagyon nehéz elérni.
Ezért csinálták meg "Csibészt" (Urchin) a nukleáris fegyverekhez.
De vannak más verziói is a megoldásnak.
Ha berrilium 9 -et radioaktív izotópokból származó nagy energiájú alfa részecskékkel bombáznak akkor rendkívül jó és kis méretű neutronforrás jön létre.
Ezt a nukleáris fegyvereknél úgy érik el hogy a Pu vagy U magon kívül berrílium hártya van. A berrilium jó neutron visszaverő is ezért van hogy a mag körül is van rétege. Befelé visszaveri a neutronok egy részét. Amikor vannak bneutronok. Működés közbeni hatékonyság növelő! Nem árnyékoló, van árnyékolási hatása de elhanyagolható. A közepében pedig szintén egy berriliummal bevont alfa forrás golyócskát tesznek.
(például polónium-210, rádium-226, plutónium-239, vagy amerícium-241)
Ez akkor működik igazán jól ha összenyomják azaz minél közelebb kerül a berrilium réteg a benne lévő golyóhoz, abba belepasszírozódik a két anyag összekeveredik. így összenyomott állapotban generál nagyon sok neutront ami már elegendő a hasadási láncreakció indulásához.
Így jön létre a "Démon core".
Megjegyzem ez a démon core -al és csavarhúzóval végződötttt balesetről készült filmekben is jól látszik. A pici golyó a nagy közepében.
Annyi különbséggel hogy a kezdetleges atombombákban sokkal több uránt összehordtak mint amennyi kellett a reakcióhoz. Biztosra akartak menni.
Emiatt történt a baleset mert nem kellett összenyomni csak összeérinteni ahhoz hogy szuperkritikussá váljon az anyag. Ez vezetett egy kis láncreakcióhoz, viszont ez még így is 1 -es érték alatt volt annak közelében.
( 1 fölötti érték a megfutó láncreakció, arra az a szerkezet a hagyományos robbanóanyaggal történő összenyomás nélkül nem lett volna képes, ha mégis az maga az atomrobbanás. Szóval annyira azért voltak okosak hogy a kritikus tömeget ne rakták össze. Persze így is belehalt a csóka...)
Szóval igen beleraknak egy neutronforrást az indítás inicializáláshoz, hogy be tudják indítani a láncreakciót.
De ez a forrás minimális mértékben bocsájt ki neutronokat alapállapotban is akkor is ott van körülötte a nagyon sűrű urán és plutónium ami felfogja a nagy részét. És egy berrilium réteg is ami csak a neutronokat visszaveri befelé. Szóval megint oda jutunk hogy működésen kívüli állapotban egészen minimális a kibocsájtás.
Nagyon érzékeny ( nagy méretű) műszerek erre alkalmas árnyékolt szobákban tudják kimutatni.
Drónról még gigantikus szerencsével sem...





"legtöbbször hasad természetes úton bomlik. Ez a bomlás viszont nem jár neutron kibocsájtással."
hiányzó szavak, javítás ->
legtöbbször nem hasad hanem természetes úton bomlik. Ez a bomlás viszont nem jár neutron kibocsájtással.





Egyébként ilyen indító neutronforrásokat a reaktorokban is használnak.
Az alábbi videó 35-36 percénél mondják el a lényeget.
Illetve kb innentől kezdve vezérelnek élesben reaktort.
Mindezt a BME kísérleti reaktorában Magyar nyelven. :-)
Jó videózást.
https://www.youtube.com/watch?v=MswshCRcefM&ab_channel=speed..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!