Mégis mit köszönhet Magyarország a folyószabályozásoknak?

Több szántóföldet. Hajózható(bb) folyókat.

Nagyjából ennyit. Ez is volt a cél. Széchenyiék idejében még a termőföld volt a hazai gazdaság alapja, alfája és ómegája, a folyami hajózás meg a megtermelt gabona és egyéb áruk szállításának egyetlen gazdaságos módja. A vasút itt még épp csak elkezdett kiépülni.

Igen, ma már tudjuk, hogy ez hozzájárul az aszályok súlyosbodásához, és akár az árvízi károkhoz is. Bár utóbbiért sokkal inkább a szabálytalanul beépített árterek a felelősek.

Most akkor szótári rendben végig lesz véve az összes téma a "mégis mit köszönhet" stílusban?

P.S.

A "szentfazék" kulcsszó hogy jön ide a természettudományokba?

A szárazságot köszönhetjük a folyószabájozásoknak.

Azért mert annak idején túlszabályozták.

A folyószabályozás szorosan összefüggött a vasútépítéssel. A szabályozott folyók lehetővé tették a növénytermesztést ezeken e a területeken. A vasúttal meg lehetett szállítani a terményt és az alapanyagokat.

Ami nagyon fontos hatás: a járványok jelentősen csökkentek. A szúnyogok sok betegséget terjesztettek, ez jelentősen visszaszorult. Az utazás is jobbá vált, lehetett fix utakat építeni, korábban nagyon hektikus volt a közlekedés a járhatatlan utak miatt.

Csökkentek az árvizek, a mocsarak helyén szántók lettek és kanyarok átvágásával javult a hajózhatóság, ami a gazdaságnak előnyös volt. Több mint 90 kanyart vágtak át a Tiszán és ez által majdnem 500 km-rel lett rövidebb a Tisza. Előtte így nézett ki az ártér, mint a térképen és ott most konkrétan végig szántóföldek vannak és családi házak. Kattints a térképre és görgetéssel nagyítható.

"A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkákatok előtt"

[link]

Vs a mai tájkép google térképen.

[link]

Az, hogy régen hogyan használták és a régi csatornák hol voltak, az a mára már nagyon más helyzetben nem állítható ugyanúgy vissza, mert rengeteg szántó, közmű és lakóövezet lenne érintett. Ettől még én is azt gondolom, hogy lehetne és kellene víztározókról és csatornákról beszélni, de én csak fél füllel hallom és nem ismerem a témát.

Viszont, hogy hogyan lehetne hasznosítani a folyóink vizeit az már egy kényes kérdés és alapos tervezést igényel az biztos. Nagyon komoly szakmai gárda kell hozzá különféle szakértőkkel akik hozzáteszik a maguk szakmaiságát (hogy ne utólag legyen a miért volt rosszul tervezve), mint a magántulajdonok, közlekedés és közművek, növény és állat védelem és még a vízügyi és kivitelezési szakemberek is, és ők karöltve tudnának tárgyalni róla. Fontos téma szerintem is, de nem követem.

A cél szerintem nem az lenne, hogy jó volt régen vagy sem, mert a népességszám és település eloszlás is drasztikusan más volt akkor és más volt az is ami úgy és ott megfelelt. Nyilván szóba hozható a hátránya a folyószabályozásainknak, de az már történelem és nem tudjuk visszacsinálni. Mára új tervek szükségesek és nem a múlton rágódás és, hogy "régen de jó volt az ahogy volt" (amitől még semmi sem lesz).

Az Árpád-korban még a régi, ősi árasztásos és csatornás módszerrel öntözték a földeket. Az ókori egyiptomiak is így öntöztek, hogy a Nílus csatornákban befolyt a szántókra és külszíni alacsonyfalú tározókban (mint egy tó, "basin irrigation") elzárták a vizét és az elárasztott területekre meg gazdagon termő, tápanyagdús iszapot vitt a víz. Ráadásul a bő vízhozam hidratálta a talajt is. Röviden csatornák, víztározók és árasztás kombinációját használták. A lakóterületeket pedig védték az áradástól.

Egyetértek a kapcsolatos szakmák figyelem felhívásával és a megoldások tervezésével és kivitelezésével is. A sivatagosodás ellen inkább időben kell elkezdeni a védekezést és a használható mezőgazdasági kialakítások létrehozását.

3/

"Egyébként az egykori árterek 80%-án mai napig nincs semmilyen infrastruktúra,"

Ez viszont fontos és a téma jó haladása miatt nem jelenthetünk ki ilyeneket, hogy nincs infrastruktúra. Vannak közutak, vonat úthálózat, vannak elektromos vezetékek és azokat nem lehet csak úgy elárasztani, mint 1000 éve csinálták (gondolom, hogy nem bírja mindegyik). Ma ugyanazt és ugyanúgy már nem lehet! Mai megoldásokat kell összehozni és nem a régit mondogatni, mert az meddő és fölösleges vitákhoz vezet.

A régi ártereken emberek élnek és ők is utakon közlekednek, amiket már nem lehet csak úgy elárasztani vízzel 1-2 hónapra. A vasútrón nem is beszélve. És a telefon és elektromos hálózat sem elárasztásra lett tervezne. Szóval a kérdés fonottága miatt kerülendőek az olyan ötletek, hogy "csak árasszuk el vízzel mint régen". Tényleg komplett szakmai csapat közös megoldására van szükség.

Ma már nem lehet Magyarországon természetesen áramló, irányítatlan értéri gazdálkodást csinálni, mert rengeteg kár keletkezne belőle és abból meg az lenne, hogy "rossz ötlet volt"! Pedig... Pedig csak a megoldás lett volna rossz egy irányítatlan ártérrel.

Mára csatornarendszerű ártéri gazdálkodást lehet csak és kizárólag létrehozni. És azt bizony komolyan meg is kell tervezni és nem olyan az, hogy "majd árasszuk el az Alföldet" és kész meg is van oldva.

Ott ingatlanok vannak ahol családok élnek és nem lehet árvíznek kitenni őket.

Csak csatornázott ártér jöhet szóba. És a csatornákat át kell vezetni tervezetten az utakon, a vasúthálózaton, az elektromos hálózaton, védeni kell a családi házakat, gazdasági épületeket, kiskerteket, iskolákat stb. Nincs ilyen, hogy csak elárasztani mint 1000 éve. Meg kell tervezni minden egyes csatornát fő ágakkal és mellékágakkal. És az abból való öntözés módját is ki kell dolgozni, mert az sem elég, hogy "na ott van a víz valahol a szántókon áthaladva". Elég kompletten kell feldolgozni a témát.