Úgy néz ki, hogy Rákosi Mátyásnak mégis igaza lesz és Magyarországon narancsot fogunk termeszteni? Az éghajlatunk egyre inkább mediterrán jellegű.

Rákosinak akkor lett volna igaza, hogy ha AKKOR sikerül megvalósítani a narancstermesztést, amikor erről vízionált.

Úgy én is tudok jósolni, hogy egyszer majd nagy földrengés lesz Magyarországon. És majd tízezer év múlva tényleg lesz egy. Ez nem kunszt.

Óó, hát az nem úgy volt... :) Bocsi - ezt nem lehetett kihagyni :)

Megcsillagoztam a kérdés helytelen szavait.

Úgy néz ki, hogy Rákosi Mátyás*nak mégis *igaza lesz és Magyarországon narancsot *fogunk termeszteni? Az éghajlatunk egyre inkább *mediterrán jellegű.

1.

Rákosinak nem álltak rendelkezésére megfelelő klímaváltozási előrejelzések és akkoriban közel sem értett hozzá senki úgy, mint mondjuk a mai modern kutatásokkal ez már nagyjából lehetséges. Szóval nem volt Rákosi valamiféle lángelme, aki ilyen jellegű klimatológiai előrálátással rendelkezett volna és nosza elébe ment volna a déligyümölcs termesztésnek Magyarországon. És bár voltak már az ókori görögöknél is az időjárás változását okozó földművelésekről eszmecserék, de inkább kisrégiós méretekben.

- 1950 - Az 1950-es évek végén kezdtek megjelenni tudományos közlések az éghajlatváltozásról és részben már felröppentek aggodalmak is, de csak amolyan "talán majd változás lesz" jelleggel. Távolinak látták, de érdemesnek a klímával való foglalkozáshoz és a ténylegesebb kutatások csak Roger Revelle (1909-1991) tudós által vezetett vizsgálatokkal kezdődtek 1957-ben, amikor Rákosi Mátyás hivatali ideje már lejárt.

- 1988 - Ekkor alapították az IPCC-t (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) és onnantól mondhatunk konkrétan vett klimatológiát.

Viszont Rákosi és a szovjetek sem klimatológiai előrelátásból akartak déligyümölcsöket termeszteni hazánkban, hanem a két említett orosz botanikus elgondolására alapozva, hogy a növényeket hozzá lehet szoktatni a hideghez. Nem volt benne semmiféle jövőbeli előrelátás a klímával kapcsolatosan, hanem egy évtizedes léptékre tervezett gazdasági ötlet volt téves alapokon.

2.

Második, hogy igazából ugye nem Rákosi találta ki a déligyümölcsök magyarországi termesztését, így, ha valakinek igaza lett volna az két szovjet botanikus lett volna.

Ivan Vlagyimirovics Micsurin (1855-1935) és utódja Trofim Gyenyiszovics Liszenko (1898-1976) és felettük a szovjet államvezetés. A két orosz biológus szerint a növényeket hozzá lehet szoktatni a hideghez. Vagyis a magyarországi déligyümölcs termesztést a Szovjetunióban ötlötték ki és rákényszerítették Magyarországra. Lett is a két orosz mellett magyar felelőse is, Porpáczy Aladár (1903-1965) Kossuth-díjas növénynemesítő és kertészmérnök. Maga Rákosi amúgy nem értett hozzá és nem is volt körültekintő az ügyben, hanem a szovjet utasításokat követte. Mint kiderül a többi mezőgazdasági ember sem annyira volt képben és be is fuccsolt a kezdeményezés. És mivel a sajtó erősen reklámozta a terveket és az éppen történő fejleményeket, ezért amikor kiderült, hogy nem alkalmas hozzá Magyarország időjárása, akkor meg viccet csináltak belőle az emberek (ez került a filmbe is).

3.

Harmadik, hogy inkább volt kísérlet szovjet módra egy valamiféle ötlet alapján, mint igazán megtervezett mezőgazdasági intézkedés. Valójában déligyümölcsöket akartak az itteni éghajlathoz szoktatni, csak nem vált be és megállapították, hogy nem lehet kivitelezni. És annyit meg azért nem bukott rajta Magyarország, hogy ez rengette volna meg a mezőgazdaságunkat - ami amúgy sem működött valami jól - csak a média cikkezése miatt rosszul jött ki a vége. De nem volt számottevő pénzügyileg az a néhány ezer palánta ültetetés. A próbálkozásokban volt citrom, narancs, mandarin és még tea is. :)

Kb ez a történelmi része és a éghajlati övek és évszakok eltolódása egy másik téma és nyilván lehet róla beszélni.

...................

[link]

[link]

[link]

Az éghajlati övek és évszakok eltolódása viszont valós, de nem biztos, hogy pontosan a mediterrán éghajlatot hoz létre például nálunk és máshol is Európában.

MDPI

Az európai agroklimatikus zónák északi irányú eltolódásáról különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint

Absztrakt

Eredményeink az agroklimatikus övezetek erőteljes északi irányú eltolódására utalnak, különösen az RCP8.5 alatt a század vége felé. Az agrár-klimatikus zónák jelentős eltolódása az RCP4.5 esetében is a közeljövőben és a század végi időszakban várható nagy európai területeken.

Eredmények

A közeljövőben, 2031–2060 között a becslések szerint több európai régióban jelentős agrárklimatikus övezetek vándorolnak észak felé az 1981–2010 közötti referencia-időszakhoz képest. Ez az észak felé tolódó jel a 21. század vége felé (2071–2100) regionálisan kiterjed Európa nagyobb részeire, összhangban az RCP4.5 21. századi viszonylag növekvő felmelegedési szintjével.

Térkép: 3. ábra (a tanulmányban)

- (a) Agroklimatikus övezetek a jövőbeli RCP8.5 (magas) kibocsátási forgatókönyvhöz a 2031–2060 közötti időszakra.

- (b) Agroklimatikus övezetek a jövőbeli RCP8.5 (magas) kibocsátási forgatókönyvhöz a 2071–2100 közötti időszakra.

- a szürke szín azokat a területeket jelöli, ahol az agroklimatikus övezetek nem változtak.

[link]

( [link] )

Northrop Grumman (US)

Hosszadnak a nyarak, vagy változnak az évszakok?

A Geophysical Research Letters-ben nemrég megjelent tanulmányban a kutatók az északi féltekén 1952 és 2011 között vizsgálták az évszakokat. Bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a négy évszak hossza megváltozott a globális felmelegedés miatt – és így az egyes évszakok hőmérséklete is.

A Négy Évszakban már nem egyenlő a hónapok száma

Változnak az évszakok? Röviden: igen. Egy év már nem osztható négy egyenlő hosszúságú évszakra, és a kutatások azt sugallják, hogy az évszakok az idő múlásával még jobban eltolódnak.

A nyár korábban kezdődik

Hosszadnak a nyarak? Igen, a tudósok azt is megállapították, hogy a nyarak korábban kezdődtek, meghosszabbítva a szezont.

A tél, a tavasz és az ősz rövidebbek

A kutatók azt is felfedezték, hogy a tél, a tavasz és az ősz egyre rövidebb.

A hőmérséklet is változott

Az évszakok időzítésével párhuzamosan a szezonális hőmérsékletek is megváltoztak: a nyarak hosszabbak és melegebbek lettek , de a telek is melegebbek lettek. A téli felmelegedés tendenciája Észak-Amerika északi részén volt a legkifejezettebb, ahol a hőmérséklet 10 évente több mint 0,4 °C-kal emelkedett.

Az évszázad végére a tavasz és a nyár körülbelül egy hónappal korábban, míg az ősz és a tél körülbelül fél hónappal később kezdődhet. 2100-ra a nyár az év közel feléig tarthat, a tél pedig két hónapnál is kevesebb lehet.

( [link] )

Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat

50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

[link]

( [link] )

Yale Environment 360 (Yale Egyetem Környezetvédelmi Kar, US)

A térkép újrarajzolása: Hogyan változnak a világ éghajlati övezetei

Animált térképekkel - és nincs benne Európa, de tanulságos a többi is.

[link]

EU Science Hub - EU-s oldal

"Az éghajlatváltozás hatással lesz az európai mezőgazdaságra, mint az éghajlatra"

Climate change to impact European agriculture as climate

"A JRC tanulmánya azt mutatja, hogy az agrár-klímazónák az elmúlt 40 évben észak felé mozdultak el az éghajlatváltozás miatt . Ez a vándorlás különösen szembetűnő Kelet-Európában, ahol az agroklímazónák tízévente 100 km-rel észak felé vándoroltak."

[link]