Milyen megoldása lesz a Drake-egyenletnek,ha az Európán,A Vénuszon,és a Titánon is találnak mikroorganizmusokat?

"A Drake-formulát (vagy Drake-képletet) dr. Frank Drake alkotta meg 1960-ban. A képlet célja szerint megbecsüli egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát."

Nos - a mikroorganizmusok nem építenek rádióberendezéseket meg mindenféle űrlézereket, így nem is kommunikálhatnak túl messzire - tehát a Drake-egyenlet a témát illetően továbbra is használhatatlan marad.

#3 Kérdező

Senki nem állította, hogy nem feltételezhetnénk, hogy megnő az értelmes civilizációk valószínűsége. Azt mondtuk, hogy a tudásunk arra vonatkozóan, hogy potenciálisan hány ilyen civilizáció létezhet (ami a kérdésben feltett Drake-egyenlet lényege), nem növekedne, hiszen a többi paraméterről semmit sem tudunk továbbra sem.

A Drake egyenlet (kicsit gépelhetőbb jelöléssel)

N = R * fp * ne * fl * fi * fc * L

N: Az egymással kommunikálni tudó civilizációk száma

R: A csillagok keletkezésének gyorsasága. Az eredeti becslés 1 csillag/év, a mai becslés 1,5–3 csillag/év.

fp: A bolygókkal rendelkező csillagok aránya. Az eredeti becslés 0,2–0,5 volt, a mai becslés az, hogy kb. 1 (szinte minden csillagnak vannak bolygói).

ne: A lakható bolygók száma egy bolygórendszerben. Az eredeti becslés 2, de valahol 1 és 5 közé teszi, a mai becslés meg kicsit a fene tudja kategória. Mi számít lakhatónak? Ami kb. Föld tömegű és van rajta folyékony víz? Ebben így kevés a fantázia. Kialakulhat élet mondjuk egy gázóriás holdján, ahol folyékony metán van? A fene tudja. Ha általánosan elfogadott bizonyíték lesz arra, hogy az Európán, Titánon, Vénuszon, vagy ezek közül csak egyen is van élet, az eléggé ki tudja tágítani a szóba jöhető bolygók számát. Mindenesetre földszerű bolygó esetén a mai becslés kb. 0,4 körül van.

fl: Az élet kialakulásának valószínűsége egy lakható bolygón. Az eredeti becslés 1. Sajnos azóta sincs jobb becslésünk. Van kritikája is ennek a megfontolásnak, meg vannak mellette érvek is.

fi: Az értelmes lények kialakulásának valószínűsége. Az eredeti becslés 0,01. A mai becslés: 0 és 1 között bármi. Nincs támpontunk, és komoly érvek szólnak ennek az alacsony és a magas értéke mellett is. Egyrészt a Földön is csak egy ilyen élőlény alakult ki, az sem régen, és lehet, hogy kellett hozzá különböző tényezők együttese, másrészt lehet, hogy más tényezők is kialakíthatják az értelmes életet, illetve az élet sajátosságai miatt együtt jár a komplexitás növekedésével, tehát az sem lerugaszkodott álláspont, hogy kvázi ahol élet van, ott szükségszerűen kialakul az értelmes élet is. Viszont ez is érintett a kérdés szempontjából, mert ha a Titánon vannak/voltak mikroorganizmusok, az ugyan tágítja a lakható bolygók körét, vagy akár az élet kialakulásának az esélyét, de ezzel csökkentheti az értelmes lények kialakulásának a valószínűségét. Ha a földszerű bolygókat tekintjük lakhatónak, akkor ott lehet, hogy magas az értelmes élet kialakulásának a valószínűsége. De ha tágabb határt szabunk, úgy összességében meg lehet, hogy jóval kisebb, mert mondjuk ott már nincs annyi energia, ami egy komplexebb életformát egyáltalán lehetővé tenne, a komplexitás növekedésének gátat szabnak a körülmények.

fc: Annak az esélye, hogy egy értelmes élet technikai civilizációt hozzon létre. Az eredeti becslés 0,01. De ez egy teljesen spekulatív becslés és ma sincs több alapunk a becsléshez. Megfontolások vannak, hogy pl. nem kell, hogy egy intelligens élet technikai civilizációt hozzon létre, bocsáthat ki jeleket akkor is, ha azt nem szándékosan teszi. Meg az sem mindegy, hogy egy szándékolt kommunikáció milyen távolságról észlelhető még egyáltalán.

L: A technikai civilizációk élettartama. Az eredeti becslés is vad volt az ezer és a százmillió év közötti értékével és a kettő közötti hasraütésszerű 10 000 évével. Ma talán még tágabb határokat is el tudunk képzelni úgy, hogy lehet mellette érvelni.

~ ~ ~

Az eredeti becslés 0,2 és 50 millió közötti értéket jelent (mármint ahol a 0,2 az 0,2-t és nem 200 000-et jelent), tehát az intervallum határai között 8 nagyságrendnyi eltérés van.

Ami a kérdésben írtakat illeti, az nagyobb valószínűséget sugall arra, amit eleve nagy valószínűségűnek tartottunk. Másik oldalról az egyik paraméter értékét csökkentheti azzal, hogy a másikat nagyobbra teszi.

Sokra nem megyünk ezzel önmagában sem, úgy meg főleg nem, ha az egyenlet többi paraméterének a becsléséhez nincs információnk, és több nagyságrendet átfogó intervallumban kell hasra ütéssel, teljesen spekulatív becslést adnunk, ami inkább tükrözi az érzéseinket, mintsem tárgyilagos, tudományos alapon állna.