Valóban csak egy számítási trükk lenne az amplituhedron?

Sabine Hossenfelder szerint nincs itt semmi látnivaló, ui. a véleménye szerint az amplituhedron nem több egy olyan matematikai módszernél, amely leegyszerűsíti a szórásamplitúdók kiszámítását. A következő videóban 1:02-től korrekt módon összefoglalja a lényeget: Nima Arkani-Hamed felfedezése értelmében a Feynaman diagramok által reprezentált integrálok között összefüggések vannak, amelyeket az Arkani-Hamed által amplituhedronnak elnevezett többdimenziós geometriai alakzat ír le. Ennek figyelembevételével drasztikusan leegyszerűsíthetők a részecske-kölcsönhatás számítások. (Remélem, jól interpretáltam.)

A videó: [link]

Kívüllállóként nem ítélkezhetek, de az a szubjektív benyomásom, hogy S.H. szűklátókörűen értelmezi ennek a tudományos eredménynek a jelentőségét, ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a lehetőséget, hogy az amplituhedron a fizikai valóság valamilyen mélyeb, egyelőre még feltáratlan, a lokalitást és unitaritást megkérdőjelező struktúrájának létezésére utal.

A periódusos táblázathoz tudnám ezt hasonlítani: amikor Mengyelejev rájött, hogy az elemek a fizikai tulajdonságaik alapján kétdimenziós táblázatba rendezhetők, még nem ismerték az atomokat alkotó részecskéket és a közöttük ható erőket, de a táblázat szabályszerűségei és összefüggései azt sugallták, hogy léteznie kell az anyagi világ molekulák és atomok alatti rendeződési szintjének.

Szóval az elnne a kérdésem, hogy

1. a 2013-as amplituhedron publikáció óta születtek-e újabb tudományos eredmények ebben a témakörben és

2. az ampliuhedron valóban csak egy számítási módszer, vagy a fizikai valóság valamilyen mélyebb struktúrájának létezésére utalhat.