Ha kutatóorvos szeretnék lenni, ahhoz mit kell végeznem?

Nem arról beszéltem, hogy a mai magyar gyakorlatban mivé lett. Hogy mikor adnak/adtak a neved elé "dr."-t, az részben tudomány részben érdek (mint minden). Én fogalmakat próbáltam megjeleníteni, mer e téren hatalmas a tévképzetek tára.

Az öt éves egyetemi képzés (bonthatod ahogy akarod, attól nem lesz más) ad egy tudásszintet (elvileg, mondjuk tanrend szerint, a tényleges valóság eltérései nagyobbak mint a diploma és érettségi közöttiek). Az orvosi mégis emberéletekkel foglalkozik, több tudás (kéne adnia), ezért jár a dr. Na persze minden a törvényektől függ, éppen ezért a kisebb időtartamú jogász is dr. Másért, de ez nem mondható ki. Viszont az egész rendszer létrehozásának ez a jelentése, az más kérdés, ha önös érdekből megváltoztatják.

És hogy a kutatáshoz van-e köze? Elvileg semmiféle hivatalos iskola nem kell hozzá. Óvoda se. Vannak autodidakták, jobb ismeretekkel. De azért mégis van egy sorrend, ami egyben feltétel is. Azért adnak egy képzésről papírt, hogy ne kelljen azt a tudást folyamatoan ellenőrizni. Az egyetem feltétele az érettségi. A kutatás feltétele a diploma. A kutatásban maradás, különösen az előmenetel feltétele a fokozatok rendszerében való előrehaladás, közöttük a megfelelő mennyiségű és minőségű cikkek publikálása. A gyakorlatban nehéz eligazodnunk, ha nem ismerjük az elvet, a rendszert. Akkor is, ha változtatják, néha előnyére, néha hátrányára.

Jó példa erre a kusza helyzetre a nyelvvizsga. Magyarországon 1990 előtt bizonyos munkakörökhöz törvényileg kötelező volt. Ha volt papírod alkalmaztak, ha nem volt, nem alkalmaztak. elég egyszerű. Ugyanekkor külföldre is mehettél. Ott semmit se kértek. Tudsz beszélni oké, nem tudsz, mehetsz haza.

Hát a tévképzeteket nem igazán sikerült eloszlatni, inkább terjeszteni.

"A kutatónak jellemzően van egy diplomája, és elvárt, hogy hamarosan legyen egyetemi doktori fokozata (az orvosi éppen azért 6 éves, mert ott ez a végzéssel jár)."

Ezt írtad. Ezt nem igazán tudom máshogy értelmezni, mint hogy a dr. med. a dr. univval egyenértékű. Ezt értelmezheti úgy is a kérdező, hogy orvosdoktorként már "feljebb van a tudományos ranglétrán" mint mondjuk okleveles biológusként (MSc) és ha biológusként végezne, akkor még a PhD előtt meg kéne szereznie plusz egy (ma már nemlétező) címet, amit orvosként nem kéne. Ez nem igaz ma sem, és nem volt igaz akkor sem, amikor létezett a dr. univ.

Szia! Én dolgoztam a Semmelweisen kutatóként, phd-val, biológusként. Ha valóban csak kutatás a cél, ahhoz nem kötelező az orvosi végzettség, lehetsz biológus, biotechnológus, biomérnök, gyógyszerész. A biomérnök akkor jó, ha kicsit műszaki beállítottságú vagy, érdekel pl a modellezés, AI megoldások az orvoslás terén (pl képalkotó diagnosztika kapcsán, stb stb). A gyógyszerész képzés jó alapot ad pl későbbiekben klinikai gyógyszerkutatásban, gyógyszercégeknél, de ez sem feltétel, általában az addigi tapasztalat dönti majd el, alkalmas vagy-e. Biológusként is lehetsz simán orvoskutatói státuszban. Az orvosképzés nagyon erős alapot ad. Orvosként is lehetsz kutató, elvégzése az orvosit és nem mész rezidensnek, hanem maradsz az egyetemen kutatni. Az inkább alapkutatás lesz, sejtekkel, állatkísérletekkel. Ha azzal végzel még mindig mehetsz szakorvosnak. Ha egyetem után rögtön szakorvosnak mész még akkor is csinálhatsz phd-t klinikai területen, ez manapság nagyobb klinikákon szinte elvárás is. Ebben nincs olyan nagy tapasztalatom, annyira erre nem láttam rá, de ott a klinikai ellátással szorosabb témákban van lehetőséged kutatni.

Viszont, az az általános tapasztalat, hogy ha orvosként végzel, akkor nem fogsz akarni havi 140 majd 180 ezerért phd-zni. Vannak doktori iskolák, ahol ezt az összeget kiegészítik olyan 300e-re. A rezidensi fizetés ennek nagyjából a duplája plusz ügyeleti pótlékok. És a phd megeszi a lelked mellette, már ami maradt belőle az orvosi után 😀 De nem mondom, hogy ne csináld, mert amúgy tényleg nagyon izgalmas, csak ebben a pöcegödörben nem éri meg kutatónak lenni. Sajnos a kutató pályázatokból tudja magát fenntartani, viszont ezeknek az elnyerése már sokkal nehezebb, mint pl 10 éve volt. Ha külföld a cél, akkor az lehet kicsit jobb helyzet, de őszintén, szerintem ma kb Kínában éri meg kutatni, illetve az, hogy az EU mikor picsáz ki minket, az még számíthat sokat a kutatói létben: konferenciák, folyóirathozzáférések, nagy pályázatok, pl Erasmus már így sincs.

Ha maradsz egyetemen kutatni, akkor ez a helyzet, plusz oktatni is kell, ami nagyjából felemészti az időd nagy részét, mivel adott cím mellé (pl adjunktus) megadott óraszám tartozik. Ez a SOTE, de szerintem máshol is ehhez hasonlóan működik.

Mehetsz még iparba dolgozni, ott is lehetsz kutató, akkor az leginkább gyógyszergyár, diagnosztikai eszköz, esetleg valamilyen biotech cég. Amúgy ebben lehet találni nagyon izgalmas dolgokat és ezt azért még meg is fizetik. Szerintem a jövőben az AI-nak köszönhetően technológiai szempontból komoly átalakulás lesz, az lesz versenyképes aki ebben is el tud majd igazodni.

Ha újra kezdeném én biomérnöknek mennék.

Ha vonz a klinikum, akkor legyél orvos, de szerintem akkor sokkal jobban jársz szakorvosként, mint kutatóként, phd mindkettővel szerezhető.

Ha orvosi, akkor a Semmelweis, de én lehet elfogult vagyok. Nagyon jó biológusokkal dolgoztam együtt Debrecenből is, Pécsről, Szegedről nincs tapasztalatom.

Remélem tudtam segíteni, sok sikert!

Előző vagyok!

Ha van még kérdésed, nyugodtan írj rám.

Jahj még annyi, a 10-es jól írja, TDK munka nagyon fontos, ha PHD-zni szeretnél, de pl ahol én dolgoztam, ott nem fogadtunk minden hallgatót TDKzni, csak azokat, akik a mi tanszékünkön oktatott tárgyat nagyon jó eredménnyel végezték el.

Az orvosi képzés is ad nyilván DR-i címet, de az orvosdoktor. A phd egy tudományos cím, azt jelzi, hogy az adott tudományterület kiváló művelője vagy. Sok orvosnak van phd-ja, sőt, mint mondtam még orvosként dolgozók között is előny a ranglétrán való feljebbjutásban.