Ha kutatóorvos szeretnék lenni, ahhoz mit kell végeznem?

Elvégzed az orvosi egyetemet. Egy szakra specializálod magad.

[link]

A bio-kém. rendben van. Törekedj a maximum pontszámra, ezért ebből a 2 tárgyból mindent IS akarj tudni, ha biztosra akarsz menni.

Sok sikert!

"Orvosira menjek?"

Ha kutatóorvos akarsz lenni, akkor mindenképp.

"Hallottam, hogy elég biológus szakot végezni. Ez igaz? "

Ha kutatni akarsz, akkor elég. Ha kutatóorvos akarsz lenni, akkor értelemszerűen nem, hiszen a kutatóorvos az orvos, orvosi végzettséget pedig az orvosi szak ad.

"Miben más?"

Egyrészt míg a biológus szak alapvetően kutatónak készít fel, addig az orvosi szak alapvetően nem (bár orvosként is lehet természetesen valaki kutató). Orvosi sokkal részletesebben kell például tanulni az anatómiát. És nyilván a gyakorlati része is a dolognak az orvosi szakmáról szól.

Emellett nyilván az orvosin az ember anatómiájáról, élettanáról és patológiájáról tanulsz. A biológus szakon viszont egy csomó minden más is előkerül. Nyilván van, ami többé-kevésbé átfed (biokémia, emberi anatómia és élettan), de vannak, amikről biológián van szó, de orvosin nincs (növénytan, evolúcióbiológia, ökológia).

A szerkezete is más. Az orvosi osztatlan képzés, a biológia szak osztott (BSc + MSc).

"Az egyetem 6 éve után rezidens helyett PhD? Az pontosan mi is? Hogy működik?"

A PhD a doktori képzés. Ott is vannak kurzusok, de főleg a kutatómunka mélyebb elsajátításáról szól. Saját kutatást kell végezni, szakfolyóiratokban kell eredményt publikálni, illetve meg kell írni az eredményekből a doktori disszertációt és ezt meg kell védeni.

"Összességében hogy nézne ki a munka egy kutatóintézetben?"

Ez nyilván függ attól, hogy milyen területen kutat valaki, illetve hogy mi a feladata, beosztása az intézetben. De alapvetően a kutatási célhoz megfelelő kísérleteket kell tervezni (ehhez persze ismerni kell a vonatkozó szakirodalmat), ezeket kivitelezni (és persze ha problémák merülnek fel, azokat kijavítani), az eredményeket kiértékelni, ha van megfelelő eredmény, akkor abból szakcikket kell írni.

De nem kutatóintézetben dolgozom, úgyhogy remélem majd pontosít valaki, aki igen. Illetve ajánlom Dévényi Tibor Dr. Ezésez Géza karrierje című könyvét. Nem mai darab, de azt hiszem, sok minden, amit leír, még ma is aktuális (nyilván van, ami már nem úgy működik, mint a könyvben).

[link]

A hülyeségekre ne hallgass.

A #4 választ olvasd el alaposan. Néhány fogalmi kiegészítés.

Vannak nevek és vannak munkák. A biológus egy egyetemi végzettség, az orvos szintén. Ha ezek kutatást kívánnak folytatni, egyiket kutatóbiológusnak, másikat kutatóorvosnak nevezik.

A kutatás sok ismerete igényel, hiszen a célja megismerni, leírni és az eddigi ismeretkhez kötni egy természeti folyamatot, amit még nem ismerünk. Van elméleti kutatás, ez alapvetően olvasásból, elemzésből és következtetésből áll, komoly előképzettséget igényel. Van gyakorlati kutatás, amely sokféle határterület ismeretét igényli, jellemzően kísérletek tervezése, elvégzése és megfigyelése történik, majd utána az elemzés és publikálás. Minden publikáció szakfolyóiratokban történik, beadják ide, egy szerkesztő véleményezi, kiadja lektoroknak (akik hasonló ismeretekkel rendelkeznek) véleményezésre. Általában kérdések, változtatási javaslatok érkeznek, és néhány forduló után, ha mindenki mindent elfogadott, a cikk megjelenik.

A kutatók minősítésének egyik állomása a PhD. A kutatónak jellemzően van egy diplomája, és elvárt, hogy hamarosan legyen egyetemi doktori fokozata (az orvosi éppen azért 6 éves, mert ott ez a végzéssel jár). A doktori egy, a szakdolgozathoz hasonló védést jelent, ami nyilván többet vár a diplománál. A PhD már tudományos fokozat, amely formálisan szintén egy szakdolgozat és annak védése, csak kell hozzá dokumentált tudományos előélet és persze a dolgozat ismét többet kíván. Végül van az úgynevezett nagydoktori, ez is egy dologzat és annak védése, de ennek határozottan a tudományág új eredményeit kell tartalmaznia, és még sokkal több ismeretet, tudományos előéletet kell bemutatni. A nagydoktori a feltétele a professzori állásnak vagy az akadémiai tagságnak.

Alapvetően úgy lehetsz kutatóorvos, hogy elvégzed az orvosit, közben bekapcsolódsz valami kutatásba mint TDK (tudományos diákkör) hallgató, aztán végzés után elmész PhD-t csinálni.

"Latin kell?"

Nem kell latint tanulnod előre, az egyetemen majd úgyis megtanulod, amire szükséged lesz. Az orvosi terminológiát kell tudnod, nem Horatiust fordítani.

"Hallottam, hogy elég biológus szakot végezni. Ez igaz?"

Attól függ. Orvosi egyetemek alapkutató intézeteiben (anatómia, biokémia, élettan, stb.), illetve gyógyszerfejlesztésben dolgoznak biológusok, vegyészek, gyógyszerészek is. Patológiai, klinikai témákban már orvosnak kell lenni, hogy bármit csinálhass. Összességében ha orvosként vagy gyógyszerészként végzel, több lehetőséged van elhelyezkedni, ha esetleg nem jönne össze a kutatói pálya, mint biológus diplomával.

Egyébként én is úgy mentem orvosira, hogy kutatni szerettem volna, de még viszonylag az elején úgy döntöttem, jobb lesz, ha klinikus leszek. Pedig hívtak is a biokémiai intézethez TDK-zni, de nem mentem. Demonstrátor lettem az egyik klinikán, mondván, hogy majd jól bedolgozom magam oda, TDK-ztam is egy klinikai kutatásban, de abból nem igazán lett semmi, mert mindenkinek (köztük nekem is) más prioritásai voltak, mint hogy azzal haladjunk. Hatodévben aztán rájöttem, hogy nem is igazán szeretnék ott dolgozni, diploma után elmentem rezidensnek teljesen máshova, de azt is utáltam. Most egy gyógyszergyárnál vagyok adminisztratív munkakörben, igazából nem panaszkodhatok, de nem így képzeltem.

9-es:

"A kutatónak jellemzően van egy diplomája, és elvárt, hogy hamarosan legyen egyetemi doktori fokozata (az orvosi éppen azért 6 éves, mert ott ez a végzéssel jár). A doktori egy, a szakdolgozathoz hasonló védést jelent, ami nyilván többet vár a diplománál."

Ez nem így van, az orvosdoktori cím tulajdonképpen ne több, mint egy mesterdiploma, amihez jár 2 betű a neved elé. Kutatáshoz semmi köze nincs, nem azonos az egyetemi doktori (dr. univ.) fokozattal, ami mellesleg vagy 30 éve nem is létezik.