Ha a Föld Nap körüli keringése megállna, akkor hogyan és milyen gyorsan változna a csillagok és a bolygók helyzete az égbolton?

Akkor a Nap helyzete változna, és elég hamar észre lehetne venni, mert cirka

2 hónap alatt belezuhanna a Föld, tehát már néhány hét után megsülnénk.

Amúgy ahogy körbejárja a Föld a Napot, már az is okoz változást a csillagok látszó helyzetében. Keress rá arra, hogy parallaxis, ha érdekel, mekkora is ez.

"Ha a Föld Nap körüli keringése megállna, akkor hogyan és milyen gyorsan változna a csillagok ... helyzete az égbolton?"

A Nap átlagosan 24 óra alatt jár körbe az égbolton. A keringés évente hozzáad ehhez még egy fordulatot és ezért a csillagok két delelése közötti idő (csillagnap) ennél rövidebb, 23h 56m 4s. Ha a Nap hirtelen eltűnne és emiatt megszűnne a Föld keringése, akkor a csillagnap is 24 óra lenne.

"... és a bolygók helyzete az égbolton?"

A bolygók általában összevissza mászkálnak. A távoliak lassan, kicsit úgy, mint a csillagok. A közeliek meg bonyolultan.

Ugye mivel a Föld nagyjából évente (vagy hát sziderikus évente) átmegy ugyanazon a ponton, így nem nehéz elképzelni, hogy a csillagok helyzete effektíve sehogy nem változna emberi időskálán, a bolygók mozgásával pedig lényegében az történne, hogy nem tudnának többet retrográdak lenni. De mivel ma már kevesen vannak, akik az eget nézve el tudják dönteni egy bolygóról, hogy retrográd-e vagy sem, ezért ezt sem mondanám nagy különbségnek.

Nagyobb időskálákon, például pár száz év alatt észre lehetne venni a csillagok járásából, hogy történik-e valami a precesszióval (ugye ez attól függ, hogy a forgást is megállítod-e, vagy csak a keringést), több ezer éves skálán pedig a csillagok mozgását is, de ugye ez utóbbit nem igazán befolyásolja, hogy egy helyen áll-e a Föld, az csak a parallaxisba szól bele, ami még a Nap után legközelebbi csillag esetén is sokkal kisebb, mint egy ezred fok.

De szerintem ezt ki tudod próbálni a Stellarium programban, ha megfelelő naprendszerbeli megfigyelőt állítasz be, és tekergeted az időt.

[link] stellarium.org

Azt kellene észrevenni, hogy a természet nem a fantázia szerint működik. Ha új körülményeket akarunk kitalálni, akkor meg kell adni hozzá az új szabályokat.

De rendben, értem, a kérdés tehát a következő. Adott a naprendszer egy pontja (a naprendszer koordinátarendszerében, például az a koordináta, ahol e pillanatban a föld és rajta én éppen vagyok. Tekintsük azt a körvonalat, amely úgy keletkezik, ahogy a talpam alatti pont adott tengely körül körbe forog). Kérdés, a csillagok az éppen e pillanattól számított látszó helyzete miként változik az idő múlásával.

Szemmel nézve nem lesz észrevehető változás (amit ma látsz, nem fogod tudni összevetni azzal, amit 12 óra múlva látsz, hát még azzal, amit két év múlva). Precíziós műszerrel mérve lesz.

Azt kell látni, hogy most durván egy 150 millió km sugarú körben mozogsz a nap körül, ha semmi egyebet nem néznél, ez azt jelenti, egyrészt mintha mondjuk egy fa körül sétálnál 100 m sugarú körben, másrészt egy helyben állnál a fától 100 méterre, és kérdenéd, a környezetünket nézve mi változik. Ami közel volt, annak más lenne a mozgása, mert a hozzád viszonyított távolság és irány is más lenne. Ami nagyon messze van, egyre kevéssé változik, és bizonyos távolságú pont, bár az is mozog, de a hozzád viszonyított helyzete annyira nagyobb, hogy ezt a változást szemmel nem érzékeled. Tehát a nap ugyanolyan, csak nincs nappal és éjszaka (nincs alattad a föld). Ha nézed a Vénuszt és Marsot (ezek szabad szemel jól láthatók), egészen más pályája lenne mondjuk 10 nap múlva, hát még pár hónap múlva. Ha nézed a Göncölt, szemmel nem fogsz változást tapasztalni. Műszerrel igen. A pontról nézve lesz egy pici elmozdulás, mert a naprendszer is mozog a Göncölhöz képest, ha a keringő földről, akkor icipicit más, mert közben te 300 millió kilométerről odébb lévő helyről nézed.