Az alábbi fotóról hogyan tudták felfedezni a Pluto legnagyobb holdját a Charon-t?

Kérdező!

Ha elolvasod a cikket, ahonnan a kép származik, ott elég részletesen leírják. Mi ezen túl a kérdés?

#1

De, az ilyen képek alapján fedezték fel. Egy hold nem befolyásolja érdemben egy bolygó pályáját. (Maximum kicsit mozogni fog rajta.) Annyira semmiképp nem, hogy ezt akkoriban ki tudják mutatni.

A Neptunusz fedezték fel az Uránusz pályájának anomáliái alapján. (No meg a Plutót a Neptunuszén. Mondjuk utóbb kiderült, hogy nem a Neptunusz pályája volt eltérő a "normálistól", hanem egyszerűen rosszul számolták ki.)

"Egy hold nem befolyásolja érdemben egy bolygó pályáját. (Maximum kicsit mozogni fog rajta.) Annyira semmiképp nem, hogy ezt akkoriban ki tudják mutatni."

Ez nem teljesen igaz. A Charon annyira nagy a Plútóhoz képest, hogy a közös tömegközéppont (ami körül keringenek) a Plútón kívül található. Szóval ha egy fotó alapján ki tudták venni, hogy a bolygó alakja kissé elnyúlt az éppen félig takarásban levő hold miatt, akkor elvileg a bolygó látszólagos égi pályájára rakódó "rezgés" is megfigyelhető (legfeljebb sokkal kevésbé feltűnő).

#3

"Szóval ha egy fotó alapján ki tudták venni, hogy a bolygó alakja kissé elnyúlt az éppen félig takarásban levő hold miatt"

Csak nem a félig takarásban levő hold miatt volt elnyúlt az alakja. Hanem akkor látszódott elnyúltnak, ha a Charon a Plútótól számított legtávolabbi pontján volt a pályájának a Földről nézve. Földfelszíni teleszkópokkal (olyan trükkök nélkül, mint az adaptív optika, ami akkor még nem állt rendelkezésre) a légkör zavaró hatása miatt nem lehet felbontani a Pluto-Charon rendszert, akármilyen messze vannak egymástól tőlünk nézve. (Különben értelemszerűen nem lett volna szükség ilyen trükkökre, hiszen látszott volna külön a kettő a képen, amikor nincsenek takarásban. A Pluto Charon miatti mozgása ennél jóval kisebb. Hogy konkretizáljam: a képen látható folt sugara kb. a Charon pályájának felelhet meg, azaz durván 20 ezer km lehet. A Pluto-Charon rendszer tömegközéppontja meg a Pluto középpontjától kb. 2100 km-re van. Ráadásul mivel a folt az egész(!) Pluto-Charon rendszer, annak a középpontja nem hiszem, hogy elmozdulna a képen emiatt.

"(legfeljebb sokkal kevésbé feltűnő)."

Ugyebár az volt az állításom, hogy ezen az úton nem tudták akkor felfedezni. Mivel a másik módszerrel is majdnem 50 évig tartott rájönni, hogy a Plutonak van holdja, azt hiszem megegyezhetünk abban, hogy a másik módszerrel nem sok esély volt erre.

(Nyilván maga a "lötyögős" módszer működik, hiszen exobolygókat is így tudtat először felfedezni. De egyrészt nem tudom, mennyire volt meg a '70-es években, másrészt egy csillag színképelemzése valószínűleg jóval egyszerűbb. Egyrészt jóval fényesebb, másrészt ott nem nagyon zavar be a kísérő fénye szemben a Pluto-Charon rendszerrel, harmadrészt a csillag egyenletes fényt ad, míg a Pluto és Charon visszavert fénye erősen függ attól, hogy éppen melyik oldalát fordítja felénk, ami nem könnyíti meg az elemzést. Nem tudom, működik-e ilyen esetben is, de biztosan nem egyszerűen.)