Ha az Eris nagyobb méretű, mint a Plútó, akkor miért csak jóval később fedezték fel?

Röviden: A Plútót tudatosan keresték (igaz csak egy tévedésnek köszönhetően) az Erist pedig nem.

Kifejtve: Mivel a Neptunusz felfedezése nem magyarázta meg teljesen az Uránusz pályaháborgását, ráadásul a Neptunusz is letért az elméletileg kiszámított pályájáról, ezért egy újabb bolygót kezdtek keresni még a Neptunuszon is túl. A magyarázat szerint kell ott lennie egy újabb bolygónak, aminek a gravitációs hatásá miatt nem az elvárt pályán mozog az Uránusz és a Neptunusz.

A számításokat többek közt Percival Lowell a marskutatásairól elhíresült amerikai csillagász végezte. Lowell neki is kezdett a „Mars-dombon” az általa alapított híres flagstaff-i Lowell Bolygókutató-obszervatóriumban az új bolygó keresésének. Azonban 14 évi munka után, úgy halt meg, hogy nem talált új bolygót. Ma már tudjuk, hogy erre esélye sem volt, hiszen az akkori mérések pontatlanok voltak, vagyis abban az időben, nem is volt valódi bizonyíték a Neptunusz pályaháborgására és az Uránusz pályaeltérését is meg lehetett volna magyarázni a Neptunusz gravitációs hatásával.

Később egy Clyde Tombaugh nevezetű ifjú és lelkes csillagász a Marsról készült vázlatait elküldte a Percival Lowell által alapított bolygókutató-obszervatóriumba. Rajzai annyira tetszettek a hivatásos csillagászoknak, hogy azonnal állást ajánlottak Tombaugh-nak az obszervatóriumban, aki ezután itt kedvére foglalkozhatott egy új bolygó keresésével. Tombaugh bele is kezdett a különféle égi területek napokig tartó fényképezésének és összehasonlításának fáradságos munkájába. Olyan halovány égitestet keresett, amely bolygó módjára mozog a csillagok között. Hosszú, állhatatos munka után 1930. február 18-án végül megütötte a főnyereményt, sikerült megtalálnia a Naprendszer akkor még 9.-nek hitt bolygóját, a Plútót. A sikert további ellenőrzés után március 13-án jelentette be. Az égitest helyzete alig 6 fokkal tért el a Lowell által feltételezett pozíciótól. (Bár meg kell jegyezni Tombaugh-nak így is szerencséje volt, hiszen az óriásbolygók mozgásában már nem voltak megmagyarázhatatlan perturbációk, s a Plútó csak véletlenül tartózkodott az előre jelzett hely közelében.)

A sors igazsága, hogy a Plútó kezdőbetűi és csillagászati jelölése magában rejti a kutatás elindítója, Percival Lowell nevét, aki a bolygó megtalálását ugyan nem érhette meg, ám az általa alapított csillagdában – munkáját folytatva – végül is megtalálták a (kilencedik) bolygót. A felfedezéskor rendelkezésre álló képanyag elemzése azt mutatta, hogy a Plútót voltaképpen már Lowell életében is kétszer lefényképezték a Flagstaff-ban, sőt más obszervatóriumokban készült felvételeket is beleszámítva 14 alkalommal, tehát akár Percival Lowell is felfedezhette volna.

Az első válaszoló válaszát kiegészíteném annyival, hogy míg az átmérőben a különbség minimális (sőt, jelen tudásunk szerint valamivel a Plutonak nagyobb az átmérője), addig az Eris lényegesen távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Pluto naptávolsága kb. 30 és 50 csillagászati egység között változik, ehhez képest az Erisé 38 és 97 csillagászati egység között. (És mivel az Eris jelenleg pályája távoli részén jár, és 559 év a keringési ideje, már jó ideje jóval távolabb van a Plutonál.)

De a fő ok az, amit az 1. válaszoló írt.

Így igaz ahogy a sadam87 írja. Míg a Pluto 14-15 magnitúdó fényes, addig az Eris 18 alatt van (jelenleg a wiki szerint 18,7).

Vagyis hiába picit nagyobb ha jelentősen távolabb van: az Eris közel 40x halványabb mint a Pluto.