Az egész fizika egy körkörös hivatkozás? (Azaz egy nagy hiba az egész?)

Röviden:

Nem!

🤦

Tanulj:

[link]

[link]

(Ha nem megy az angol, akkor használd a Google fordítót.)

> az erő a tömegből van definiálva

Igen. Pontosabban a tömegből is lehet definiálni.

> A tömeg viszont az erőből

Ez viszont nem egészen igaz.

> 1 kg-os etalon még létezhet

A kg egy ideje a Planck-állandóból a méterből és a másodpercből határozható meg.

> de ahhoz hogy kapj belőle egy 2 kg-os testet, használnod kell mondjuk egy rugós erőmérőt

Lehet úgy is, de nem szükséges hozzá.

~ ~ ~

> Az egész fizika egy körkörös hivatkozás?

Ez viszont érdekes kérdés. A válasz az, hogy minden fogalmi rendszer – így a fizika, meg úgy általában a tudományok fogalmi rendszere is – szükségszerűen vagy definiálatlan fogalmakon, vagy körkörös hivatkozásokon alapul. Elvileg sem lehet ez máshogy. De miért?

Vegyük pusztán csak a fogalmakat. Egy fogalom meghatározásához más fogalmakat használunk. Mi az alma? Egy piros gyümölcs (nem egy egzakt definíció, de maradjunk ennél). Oké, de mi az a piros és mi az a gyümölcs? A piros egy szín. De mi az a szín? Ebben a definíciós láncban előbb-utóbb vagy oda jutunk el, hogy olyan szót használunk a definícióban, amit már érintettünk, és akkor körkörös definíciókat kapunk, vagy eljutunk oda, ahol azt mondjuk: „Hogy mi az, hogy pont? Mindenki tudja, hogy mit jelent a pont, nem szükséges definiálni”.

Véleményem szerint egy ilyen fogalmi rendszer akkor jó, ha nem körkörös, hanem vannak definiálatlan alapfogalmai, és ezek az alapfogalmak tényleg mindenki által ismertek, a jelentésük magától értődő, és mindenki számára ugyanazt jelentik.

Ugyanez igaz az összefüggésekre, állításokra. Egy állítás igazságát más állítások igazságából lehet levezetni, így előbb-utóbb megint vagy körkörös állítások lesznek, vagy olyan állítások, amiket igaznak fogadunk el, noha nem igazoltuk ezek igaz voltát. A matematikában ilyenek az axiómák.

De természetesen ez nem csak a fizikára, a természettudományokra, hanem mindenre igaz. Pl. a teológiára is igaz ez. A legtöbb tantételt a Bibliából vezetik le. De azt, hogy a Biblia Isten által ihletett, ami abban áll, az igaz, azt nehéz lenne a Bibliából levezetni, hiszen a kérdés pont az, hogy a Biblia jó kiindulási alap-e. Nem, ez nincs levezetve, ez igazolást nem igénylő alapvetés. (Csak éppen itt nem annyira magától értődő és konszenzusos ez az alapvetés.)

"Az egész fizika egy körkörös hivatkozás?"

Nem. A képleteket a kísérleti eredményekből következtették ki.

"Pl. az erő a tömegből van definiálva. A tömeg viszont az erőből."

Nem "definiálva", hanem mérve. Egy test tömegét meg lehet határozni a tömegvonzásból vagy a gyorsításhoz szükséges erőből. Vagy az erőt az ismert tömegből kiindulva. De emögött annyi a fizikatudomány állítása, hogy a kettő arányos és ismert az arányossági tényező. Amik viszont már a rendszeren kívüli kísérleti eredmények.

"1 kg-os etalon még létezhet, de ahhoz hogy kapj belőle egy 2 kg-os testet, használnod kell mondjuk egy rugós erőmérőt, azaz mégiscsak az erőből definiálod a tömeget."

A definició és a mérési módszer két különböző dolog. Vannak közvetlenül mérhető mennyiségek (pl. iolyen a távolság) és vannak a közvetetten mérhető mennyiségek. Ezek picit bonyolultabbak. Mert lehet, hogy több dolgot kell megmérjünk ahhoz, hogy egy adott "mértéket" meg tudjunk mérni.

És a méris módszertől független maga a definició. Igen, a tömeg mérésre (és a mérésre) legegyszerűbb módszer ha erőt mérünk. De ez nem a tömeg definiciója hanem egy lehetséges mérési módszer (a sok közül).