Az uráli genetika miatt a magyarok jól kell, hogy bírják a hideget?

magyar őshaza az Urálon túl a

---------

Ősveszta..az Urálon al.

Hát valakijé biztos, stak nem a magyarjé, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

10/13 anonim ***** válasza:

Genetikailag a nyelvrokonaikkal kb 5% az egyezes.

legkozelebbi rokonaink jelenleg az osztrakok es a

-----------

1. Nem közel, magyarul nakva, nem jelenleg, hanem vesztileg.

2. Zavart vagyem! A te nyelvrokonod ki, hogyn olyan nyelvet beszélsz? Én a magyart, na jó nem az új-ónemmagyar makogást! Ha én magyar beszélem, úgy indogermán és germán nyelvet beszélem, az osztrák is germán nyelvet beszél, így ha a nyelvrokonokkal stak pár százalék, úgy az az osztrákokkal volna, de te azt mondod, hogy nakvább vagyunk rájuk.

Hát!

Vagy 2 ezer evvel ezelott

---------

Soha!

Max Planck Institute

Az állati fogakon és csontokon végzett stabil izotóppanalízisek betekintést engednek az éghajlati viszonyokba és a környezetbe, amellyel a Homo sapiens úttörő csoportjai találkoztak Ranis környékén. A csapat a különböző stabil izotóparányok széles skálájából származó információkat egyesítette, és meg tudta mutatni, hogy az LRJ idején nagyon hideg kontinentális éghajlat és nyílt sztyeppei tájak uralkodtak, amelyek hasonlóak a mai Szibériában vagy Észak-Skandináviában találhatókhoz. a körülmények még tovább hűltek Ranis LRJ-foglalkozásai során. „Ez azt mutatja, hogy még ezek a korábbi, Eurázsiában szétszóródó Homo sapiens csoportok is képesek voltak alkalmazkodni az ilyen zord éghajlati viszonyokhoz” – mondja Sarah Pederzani, a La Lagunai Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa, a paleoklíma vizsgálat vezetője. az oldalról. „A közelmúltig azt hitték, hogy a hideg éghajlati viszonyokkal szembeni ellenálló képesség csak több ezer évvel később jelenik meg, ezért ez egy lenyűgöző és meglepő eredmény. Talán a hideg sztyeppék a nagyobb ragadozó állatok csordáival vonzóbb környezetek ezeknek az emberi csoportoknak, mint azt korábban értékelték.”

[link]

ScienceDirect - tudományos publikációk

Kiemelések

• Az európai homininok nagyon hideg körülmények között éltek a MIS 14 és MIS12 alatt.

• A homininák fiziológiai, anatómiai és viselkedési reakciókat kombinálva tűrték a hideget.

• A prémes ágytakarók alatti alvás valószínűleg kulcsfontosságú alkalmazkodás volt a hideg éghajlaton.

• A tűzoltás nem volt alapvető követelmény Észak-Európa gyarmatosításához.

A hideggel való szembenézés komoly kihívást jelent minden trópusi felmenőkkel rendelkező faj számára. Így a homininok hőszabályozási stratégiáinak kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük földrajzi terjeszkedésüket a középső pleisztocénben.

A termikus stressz az egyik legfontosabb korlát, amelyhez az embereknek alkalmazkodniuk kellett. Az időjárás hatásainak pufferelése a homeosztázis és a testhőmérséklet fenntartása, valamint a termikus károsodások elkerülése érdekében minden homeoterm szervezet számára energetikailag költséges (...). Az emberek, mint szőrtelen endotermák, jól alkalmazkodnak a hő elvezetéséhez meleg éghajlaton, de rosszul alkalmazkodtak a hidegben való megőrzéshez (...).

Következtetések

Figyelembe véve a középső-pleisztocén régészeti leleteinek időbeli és térbeli eloszlását, valamint az itt közölt bizonyítékokat, nyilvánvaló, hogy a homininok képesek voltak elviselni a hideget, és kiterjesztették elterjedésüket Közép- és Észak-Európa felé anélkül, hogy ellenőrizték volna a tűz keletkezését. Ez a látszólagos paradoxon könnyen megoldható, ha figyelembe vesszük a hidegstresszre adott, fent vázolt különböző fiziológiai és viselkedési válaszokat.

[link]

TIME - amerikai lap

"Az 1960-as évektől kezdődően az amerikai hadsereg kutatói azt találták, hogy azok a meztelen férfiak, akik napi nyolc órát töltöttek 10 °C-os kamrában, hozzászoktak a hideghez, és két hét után többnyire abbahagyták a hidegrázást. A skandináv és brit csapatok későbbi kutatásai szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek megszokhatják a hűvös környezetet."

"A PLOS One folyóiratban megjelent 2014-es kis tanulmány szerint egy egészséges férfiak egy csoportja naponta legfeljebb három órát töltött 57°F-os (körülbelül 14°C-os) vízzel töltött fürdőben. (A National Oceanic and Atmospheric Administration szerint ez nagyjából az Atlanti-óceán hőmérséklete a New Jersey és New York-i partvonalak mentén október végén.)"

"A 20 napos vizsgálat kezdetén a férfiak sokat reszkettek, ami az emberi test kezdeti reakciója a hidegre. Pulzusuk és anyagcseréjük felgyorsult, hőt termelve. Ugyanakkor az ereik beszűkültek és visszahúzódtak a bőr felszínéről, aminek következtében a bőr hőmérséklete csökkent. Alapvetően a férfiak érrendszere összeszorult – vért húzva melegebb belsejük felé, hogy elkerüljék a külső hideget."

"De a 20. napra sok minden megváltozott. A férfiak reszketése többé-kevésbé megszűnt. Míg az anyagcseréjük és a pulzusuk még mindig felgyorsult a hidegvizes fürdő hatására, véredényeik már nem szűkültek be, és bőrük hőmérséklete sem csökkent, mint korábban. A férfiak kisebb kényelmetlenségről számoltak be a hideg fürdőzés során."

[link]