Miért ólommal szigetelik a sugárzást?

Nem csak az atommag-tömeg miatt, hanem a kis atomsugár és a rövid kötési távolság miatt is:

[link]

"Az ólom-atommag tömege többszöröse mint egy proton, neutron, alfa-részecske, elektron, pozitron tömege"

De például elektronsugárzás (béta- sugárzás) elleni védelemre nem is kifejezetten jó. Ahogy te is írod, főleg gamma és röntgen sugárzás elleni védelemre jó, szóval amit itt írsz, nem tudom, miért releváns.

#1

"Egy köbcentiméter ólomban több atommag van mint egy köbcentiméter alumíniumban. "

Ez hogy is jött ki?

Az alumínium moláris tömege 26,98 g/mol, sűrűsége 2,700 g/cm^3. Tehát 1 cm^3 alumíniumban jó közelítéssel 0,1 mol atom van.

Az ólom moláris tömege 207,2 g/mol, sűrűsége 11,34 g/cm^3. Tehát 1 cm^3 ólomban 0,0547 mol atom van. Azaz alig több, mint feleannyi, mint az alumíniumban...

(A sűrűség adatok standard hőmérsékletre és nyomásra vonatkoznak.)

[link]

#2

"Mondjuk fogröntgennél ólomköpeny helyett lehetne alumínium-köpeny is: 4-szer könnyebb lenne."

És valószínűleg több, mint négyszer kevésbé hatékonyan szűrné ki a gamma sugárzást. Alapvetően az számít, hogy ami keresztmetszeten áthatol a sugárzás, arra mennyi tömeg jut (és ezen felül van még némi előnye a nagy tömegű atomoknak és a nagy sűrűségnek).

[link]

Alumínium köpenyből tehát jóval vastagabbat kéne használni (több, mint négyszer vastagabbat), nem volna túl praktikus.

"Épület falába beépítve se számít a vastagság. Csak az olcsósága,"

Az atomreaktorok esetében például gyakran egyszerűen betont használnak (lásd a fenti linket), ha elég vastag, az is ki tudja szűrni kellőképpen, és még olcsóbb, mint az ólom.

Elméletileg kiszámolták, a gyakorlatban kimérték, az ólom jó, az alumínium nem jó. A vas jobb, de annyira nem. Ez a történet.

A kvantumdinamikába akkor érdemes belemenni, ha tudjuk, miről beszélünk, tudjuk miről beszélnek.

#5 (16:10) - kérlek fejtsd ki nekünk kissé bővebben ezt a "coulomb kölcsönhatás keretében lép kölcsönhatásba az anyaggal főleg a gamma" teóriát!

A gamma részecskék hogyan hatnak "coulomb kölcsönhatással", ha a fotonoknak nincs töltésük?