Honnan tudjuk, hogy az elektromágneses sugárzások a távolsággal gyengülnek, és nem az idővel? Meg lehet egyáltalán különböztetni a kettőt?

"Nem elképzelhető, hogy ez rossz megközelítés és valójában az eltelt idő okozza a gyengülést?"

Nem.

Egy párhuzamos fénysugár (pl. ha lézer a forrás) azonos távolságra ugyanannyi ideig "repül" és nem gyengül.

Egyébként a gömbsugárzó sugárzása sem gyengül, mert a teljes gömbfelületen összegezve ugyanannyi marad.

@5: Egy pontban igen. Összességében egy gömbfelületen nem. Ha gyengülne idővel, egy távolabbi gömbfelületen összességében is gyengébb lenne. Mivel nem ez a helyzet, tudjuk, hogy nem gyengül az idővel.

Egyébként igaza van a hatosnak. Ha nem értesz egy választ, érdemesebb inkább visszakérdezni, mint lesajnálni, nagyobb eséllyel kapsz bővebb magyarázatot.

@9: Az egy pontban való energiasűrűségnek amiatt abszolút muszáj csökkennie, hogy egyre nagyobb gömbfelületeken oszlik el. Ez érthető eddig, vagy fűzzek hozzá bővebb magyarázatot? (Ne érts félre, a kérdés teljesen őszinte, nem tudom, ez mennyire érthető eddig.)

Ha az eltelt idő bármi szerepet játszana, akkor az úgy mutatkozna meg, hogy ezen hatással számolt értéknél nagyobb (ha idővel erősödik), vagy kisebb (ha idővel gyengül) lesz a távolsággal az energiasűrűség. Mivel a gömb felülete a sugarának négyzetével arányos, az energiasűrűség csökkenése fordított négyzetes arányossággal kell, hogy működjön. Ha nem úgy működik, akkor valami nem stimmel, és el lehet gondolkozni rajta, hogy mi. De minden mérésünk és tudásunk szerint stimmel. Szóval jelenlegi technikai fejlettségünk által megengedett mérési pontosságon belül egész biztosan nincs az időnek szerepe*. A gravitáció esetében ugyanezen gondolatmenet alapján lehet kizárni a dolgot.

* = Legalábbis olyan időintervallumokon, amelyek alatt a fény annyi utat tesz meg, hogy a világegyetem tágulása közben elhanyagolható legyen. Olyan távolságok esetén, ahol nem elhanyagolható, a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhossza megnyúlik, energiája csökken, így a gömbfelületen az összes energia kevesebb lesz, mint amit a sima inverz négyzetes összefüggés ad, illetve ennek megfelelően természetesen egy pontra is kevesebb energia jut így. Ez ugyan függ az eltelt időtől, de nem az idő múlása maga okozza, hanem, ahogy említettem, a világegyetem tágulása.