Az időjárás applikációk miért ilyen pontatlanok?

Kicsit bajban vagyunk a légköri jelenségek modellezésével (lásd például: [link] )

Az a helyzet, hogy az eddigi modellek, melyek régebbi statisztikai adatokon és aktuális mérési eredményeken alapulnak egyre pontatlanabbak, mert olyan mértékben kezd melegedni a bolygó felszíne, ami egyszerűen túl sok bizonytalanságot visz a számításokba. A légkör egy nemlineáris komplex rendszer, ami definíció szerint nem kiszámítható (és ezen nem segít, ha még több adatunk van, még pontosabban mérünk). Persze, lehet várható kimeneteleket modellezni, de minél több az energia a rendszerben (minél melegebb van), annál bizonytalanabb a számítás eredménye. Sajnos ez van, ezen nem lehet semmilyen módszerrel javítani.

1. A légkör eléggé nagy - a troposzféra (ahol a légköri folyamatok zajlanak) 16-18 km vastag, a Föld területe 510072000 km^2, kis hazánk 93000 km^2 - és kaotikus, ezzel szemben az állomások száma kevés (a Hungaromet-nek - az országos meteorológiai szolgálatnak - csak ennyi: [link] az Időképnek - ami lelkes amatőrök automatáinak adatait dolgozza fel - csak 851: [link] ), a radarok és a műholdképek felbontása véges. Ebből következőleg kevés adat áll rendelkezésre.

2. A meglevő adatok számosságából következően a modellek nem annyira pontosak, a kaotikusságból adódóan minél távolabbi időtartamra próbálnak becsülni, annál nagyobb a bizonytalanság - ezt prezentálják a valószínűségi előrejelzések:

[link]

3. Az időjárási appok, weboldalak nagy többsége pusztán csak átvesz adatokat valahonnan és leegyszerűsítve vizualizálja azokat.

Komolyan csak olyan oldalak/alkalmazások vehetőek, akiknek:

- van saját mérőhálózatuk, radarjaik

- a mérőhálózatuk által kapott adatok alapján modelleket futtatnak (ehhez jelentős számítási kapacitás kell)

- foglalkoztatnak meteorológusokat (esetleg tagja a Meteorológiai Világszervezetnek: [link] )

Magyarországon elsődlegesen a Hungaromet, az országos meteorológiai szolgálat ( [link] ) ilyen, másodlagosan az Időkép ( [link] )

Az időjárás egy kaotikus folyamat, aminek pontos előrejelzése lehetetlen, ezért csupán valószínűségeket lehet vele kapcsolatban 'jósolni.'

A meteorológiai információkat tudni kell használni.

Azt elég jól látják a műholdas felvételeken, meg a különféle meteorológiai állomások mérési adataiból tudják, hogy egy adott régióban, egy adott területen milyen idő várható, de azon belül, hogy egy szűkebb helyen pont mi lesz, azt nem tudni előre. Egy viharnak is van széle, közepe, vagy sziget alakulhat ki benne.

Speciel én már láttam olyat, hogy a szt. István körút egyik oldalán úgy zuhogott az eső percekig, mintha dézsából öntenék, de a másik oldalán egy csepp sem esett.

Olyan éles széle volt a zivatarfelhőnek.

Ki lehetne képes ilyet előre látni?

A ti esetetekben is bizonyára vihar közeli volt az állapot, kissé távolabb talán volt is, de nektek szerencsétek volt olyan értelemben, hogy a vihar másfelé tartott, vagy olyan állapot alakult ki a felsőbb légrétegekben, hogy elmaradt.

Az ilyen jellegű előrejelzés nagyobb területre vonatkozik, például észak Dunántúlra és ezen belül szűkebb területen vagy lesz vihar, vagy nem, mert csak valószínűséggel számolhatnak bizonyos esetekben.

"Szerintetek miért nem tudják még fél napra előre sem megmondani???"

Azért, mert a sok mérőpontot érintő markáns frontok által okozott csapadék sokkal jobban kiszámolható, mint a Bivalyröcsöge alsón a szántóföldből felszálló párából kialakuló helyi gomolyfelhőből keletkezett zivatar. Amit a radaron már csak akkor látsz messziről, ha esőcseppek vannak a levegőben. Természetesen aki helyben van, látja a felhőképződést is, szóval képben van. De ne vedd nagyon a lelkedre kérdező, örülj, hogy túl fiatal vagy ehhez. Mire te is elmúlsz hatvan, mint én, már reggel megmondod, amikor kimégy a kertedbe kávézni, hogy aznap lesz-e eső vagy sem. Nagyobb valószínűséggel, mint az app. És már a szomszédok sem vigyorognak, hogy jó szamár megérzi. Mert tapasztalták, hogy legtöbbször bejön...

[Ha sokáig laksz egy helyen, még azt is tudod, hogy a nagy fekete felhőből csak akkor lesz vihar, ha mondjuk nyugat felől jön. És ha kelet felől borul, nyugodtan nekiállsz az esti szélcsendben permetezni, a szomszédság legnagyobb megrőkönyödésére. Aztán másnapra neked adnak igazat... Mikor a szomszédom beköltözött mellém, komplett bolondnak tartott :-)]

Ha mondjuk egy város adott napi időjárása kialakulásának összes feltételét ismernéd, azt mondanád. na ezt az éleben nem lehet kiszámolni. És akkor még figyelembe sem vetted, hogy vannak ismeretlen feltételek is, mert nem tudják mérni. Például az előző válaszoló feltehetően Nyugat Dunántúlon lakik, és kitapasztalta, hogy a hegyek mennyire zavarnak be egy éppen arra járó felhőnek.

A jövő egy jelenségének meghatározása akkor lehetséges, ha ismerjük a szóban forgó folyamatot. Például ha kiesel a 0. emeletről, abszolút pontossággal megjósolható az eredmény. A gravitációt jól ismerjük. A légmozgást viszont kis területen is ezer tényező befolyásolja. Ha mindet figyelembe vennéd, kapnál jó eredményt. ha csak a tizedét, az eredmény nem lesz jó, ha pechedre épp a lényegtelenebb adatokat ismered, a tippelés jobb eredményt hoz.