Hogyhogy Ausztráliában olyan sok faj van, ami máshol nincs?

Az erszényesek Dél-Amerikából vándoroltak oda. Amerikában az oposszum kivételével kihaltak, de Ausztráliában nem igazán éltek még szárazföldi méhlepényesek, ezért el tudtak terjedni.

Az erszény korlátozza, hogy milyen anatómiája alakulhat ki az állatnak, ugyanis megszületése után bele kell tudnia másznia az erszénybe. Azaz nem alakulhat ki rajta pata meg hasonló, mert tudnia kell mászni az anyja szőrében szinte azonnal. Szóval limitált, hogy milyenek lehetnek.

Talán azért nincs pont hozzájuk hasonló állat, mert ilyesmivel nem kell törődniük. Amúgy a koala alatt nem értem pontosan mire gondolsz, mert hasonló fán lakó emlős van méhlepényes is.

Minél kevésbé volt jelen az ember, annál több állatfaj marad életben. Illetve a másik, hogy a többi méhlepényes emlős sem szerencsés rájuk nézve. De főleg az ember káros. Az aboriginalok gondolom nem voltak akkora számban jelen, hogy mindent levadásszanak. A kolonizátorok meg már később értek oda. Nem volt idő mindent kiirtani.

Ausztrália egy része sivatag. A sivatagban az állatok ritkán találkoznak potenciális élelemmel. Ezért azok az állatok, amik képesek mérget fejleszteni a tutira mennek és megölik azt az egyet, amivel összefutnak. Ha nem elég erős a méreg, akkor mire újra találna prédát lehet el is pusztulna.

Meg az általánosságban igaz: mindig azoknak az állatoknak a mérge a legerősebb, amik ritkán találnak kaját vagy olyan kicsik vagy törékenyek, hogy a préda könnyen kárt tehet bennük, ha nem bénul le azonnal.

Szerintem máshol is élnek veszélyes pókok és kígyók. Illetve szintén bebújnak az ember házába.

#1

“Az erszényesek Dél-Amerikából vándoroltak oda.”

Kérdező, ha esetleg ez a mondat furán hangzik akkor jusson eszedbe ,hogy egykoron a kontinensek össze voltak kapcsolódva. Dél-Amerika, Antarktisz (akkor még jóval melegebb volt) s Ausztrália is. Az erszényesek eljutottak Ausztráliába ami nagyon korán levált, az Antarktisz túl hideg s élhetetlen lett nekik és Dél-Amerikába bejutottak s elterjedtek többek közt a méhlepényesek például a nagy amerikai faunacsere alatt.

Lásd:

[link]

(Észak-) Amerika, Eurázsia és Afrika közt többször is volt járható út ezért ezek közt nagyobb a flóra és faunabeli átfedés. Ausztrália el lett szigetelve s emiatt lényegében egy nagy szigetként viselkedve egyedi élővilág alakult ki.

Egyébként #1

“Szerintem máshol is élnek veszélyes pókok és kígyók. Illetve szintén bebújnak az ember házába.”

Úgy tudom ,hogy pont Amerikában (illetve Eurázsiában s Afrikában) élnek extrémebb pókfélék (pl: ostorlábúak s rokonaik, tevepókok stb), míg Ausztráliában néhány nagydarabot leszámítva többnyire normális megjelenésűek. Mondjuk méregben lehet az ausztráliai fajok vezetnek.

Több helyen is vannak világszerte máshol nem élő állatok és növények, amiknek a szokásos megnevezése "endemikus faj".

A számszerű ranglistában növények esetén nem Ausztrália jár élen, hanem Közép-Amerika és Dél-Amerika, majd a Dél-Afrika területe és Délkelet-Ázsia következik, és végül ami még számottevő az a Közel-Kelet Levante régiója.

[link]

Az állatvilágban is az elszigeteltebb helyek az elsők, mint a kis szigetek, hegyek, fennsíkok.

Nature

"Az endemizmus jelentős területei túlnyomórészt a szuper- (pl. Madagaszkár, Borneó, Szumátra, Új-Kaledónia, Északi-sziget Új-Zélandon, Kuba) és vegyes endemizmus típusúak (pl. Luzon a Fülöp-szigeteken, Timor Indonéziában, Déli-sziget Új-Zélandon) , Dominika a Karib-térségben). A paleo-endemizmus területeit az Indiai-óceánon (Srí Lanka), Ausztráliában (pl. Kopasz-sziget, Henning-sziget), Tajvanon, Új-Guineán, a Japántól északra fekvő szigeteken (Iturup-sziget, Kunashiri-sziget, Shikotan-sziget) és délre találták. Spanyolország (Isla Saltés). A kevés neo-endemizmussal rendelkező szigetek közé tartozik az Isla Chepillo, a Brava-sziget, a Montuosa-sziget (mindegyik Panamában), az Ilha Furtada Brazíliában és a Kuro-sziget Japánban."

Térkép:

"A paleo-, neo-, vegyes- és szuperendemizmus területeinek térbeli eloszlása.

( a ) A szigeteken

( b ) A kontinenseken"

[link]

( [link] )

................

[link]

[link]