Meghatározható-e a konfidenciaintervallum?
Mérések alapján adott f1 és f2 függvény.
y1=a1*x1^n1 és
y2=a2*x2^n2
f1>f2
Mindkét függvényre ismert, hogy "a" és "n" 95%-os valószínűséggel (n-In,n+In) illetve {a exp[-Iln(a)],a exp[Iln(a)] } tartományba esnek.
Ha kivonom egymásból f1-f2 függvényeket, meghatározható-e, hogy az így kapott "f3" függvény esetén "a" illetve "n" mekkora valószínűséggel, mely tartományba esik?
Előre is köszönöm a válaszokat.





Kezdjük ott, hogy különböző n1 és n2 esetén nincs is olyan általad megadott alakú f1 és f2 ahol f1 > f2 fennállhatna a teljes x>0 tartományon. Másrészt a különbségük nem a*x^n alakú, úgyhogy a kérdésnek értelme sincs. Aszimptotikusan meg n2 semmilyen szerepet nem játszik a nagyobb n1 kitevővel szemben.
Nem tudom milyen problémán dolgozol, de rossz a modelled.
Először is köszönöm a válaszod!
A konkrét esetben térfogatáramot mérek nyomáskülönbség függvényében. A q térfogatáramot leíró egyenlet a*x^n típusú, azaz q=a*deltap^n.
Első esetben az edényen két lyuk van, F1 és F2 felülettel. Ezen keresztül áramlik a q1 térfogatáram. A második esetben csak F1 felületet hagyom szabadon, csak ezen van áramlás, q2. A két függvény esetén a mért eredményekből meghatározom a1, a2 n1, n2 a korábban leírtak szerint.
Amit szeretnék: azonos deltap esetén q1>q2. Szeretném megtudni, hogy mekkora q3 áramlás lenne az F2 felületen (ha F1 lenne lezárva).
Úgy gondoltam, hogy minden deltap q páros ismeretében, azonos deltap esetén q1(dp)-q2(dp) adná az F2-n kialakuló áramlást. És itt lennék kíváncsi arra, hogy lehet-e a3 és n3 "bizonytalanságát" meghatározni, ha már az első két függvénynél ezeket kiszámoltam.
Köszönöm előre is!





Ha minden lyuk egyedi és saját n-et igényel (legalábbis gondolom perem menti turbulencia meg hasonlók miatt nemlineáris) akkor helytelen f1-et hatványfüggvénnyel modellezni két hatványfüggvény összege helyett.
Én talán azt csinálnám hogy megbecslem f2-t, amire kapok egy (a2, n2) együttes eloszlást. Ebből az eloszlásból generálok sok f2* függvényt. Az első kísérlet méréseiből kivonom őket, és y_i helyett y_i-f2*(x_i)-kre illesztek sok f3*-at. Az ezekhez tartozó (a3*, n3*) eloszlásoksat aggregálom, és azt tekintem a másik lyukat leíró (a3, n3) eloszlásnak.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!