Lehet hülye kérdés,de azon gondolkodtam valamelyik nap, a tyúk és a tojás kérdés kapcsán, hogy vajon a szentjánosbogárral mi a helyzet? Mármint, hogy vajon Szent Jánost nevezték el az állatról vagy fordítva? Szent János vagy a bogár volt hamrabb?

Szent Iván éjszakája, tűzrakás, tűzugrás

Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik: a néphit szerint Szent János (Szent Iván) estéjén, június 24-én a földbe rejtett kincs tűzláng fel­csapásával jelzi magát, tehát ahol lángot lát az ember, ott kell kincset keresni. A szentjánosbogár Szent János napja táján röpköd és világít a legtömegesebben.

A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; a nemek egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. A kisugárzott sárga vagy zöld fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátják ki.

Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, s a fűben felvillanó morzejeleket; nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik.

Szent Jánosról nevezték el a rovart. Ez egyértelmű kell legyen. Elemi logika.

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

3-as!

A kérdés rossz.

A nyári napfordulón: a világosság ünnepe.

Mivel akörül tartják a világító bogarak a nászukat, Szent János ünnepéhez, a napfordulóhoz kötik jelenlétükt. Ezért nevezték el őket szentjános bogárnak.

Egyébként szabályosan rajzanak, és ahogy Arany János írta, “nagyot koppannak”. Nagyon zavaróak tudnak lenni, ha belecsöppensz az útvonalukba.

"Mármint, hogy vajon Szent Jánost nevezték el az állatról vagy fordítva?"

Egy kiegészítő kérdés:

Vajon a Kovács János-ok egy János nevű kovács után kapták a nevüket?

Vagy pont fordítva: azért hívják a fémmel dolgozó mesterembert kovácsnak, mert a Kovács családnevűek között sokan űzték ezt a mesterséget. És pl. szabó alig volt közöttük. :-)

#9

Ez halandzsának tűnik. A neten nem nagyon van nyoma Tyukodi János nevű rovarásznak.

És a szentjánosbogár név német eredetű és Keresztelő Szent János születésnapjához (magyar területen szentivánéj) kapcsolódik.

[link]