Ha a bolygótól távolodva folyamatosan csökken, a mag felé pedig folyamatosan nő a hőmérséklet, akkor miért van egy épületben mindig a legfelső szinten a legmelegebb?

Egyrészt ott a tetejét süti a Nap jobban, másrészt a meleg levegő felfelé megy benne, és mellette is.

A Föld belsejében pedig radioaktív elemek termelik a meleget, értelemszerűen kívülről hűl, ott van hidegebb.

Mert egy zárt térben méred.

Amit leírsz az a szabad térre vonatkozik, és nem tíz méteres, hanem több ezer méteres mélység / magasság különbségeken.

Azért, mert pongyolán jegyezted meg a definíciókat.

Egy épületben csak bizonyos körülmények között van a legfelső szinten a legmelegebb, ahogy a bolygótól távoldva is csak bizonyos körülmények között csökken a hőmérséklet.

Az épület tetejében akkor reked meg a meleg, ha az alsó szinten kikapcsoltad a fűtést, és felül még nem történt meg a kiegyenlítődés. Valamint ha nincs huzat vagy egyéb légkeverő hatás. Ez esetben a lenti meleg levegő aminek kisebb a sűrűsége, felszáll, lent pedig mivel nem fűtesz, elkezd hűlni az épület.

Ugyanez lejátszódik a légkörben is, és ilyenkor hideg levegő megy a helyére és bizony ilyenkor a légkörben is fent melegebb van mint lent. Aztán persze a leszálló levegő felmelegszik, a felszálló meg lehűl. Tehát a légkörben is lehet találni melegebb levegőt feljebb.

Szóval ezek mind átmeneti dolgok amik különböző hatások miatt különböző körülmények között jönnek létre. Tehát valójában ott hibázol, hogy elfelejted a körülményeket, és úgy próbálsz általános törvényeket kimondani, hogy nem vezsed figyelembe a körülményeket.

Ezen kívül a bolygótól való távolódás ismeglehetősen felszínes megközelítés. Igen, a felszíntől távolodva előbb csökken az átlaghőmérséklet, de ez csak első 10 kilométerig igaz, a troposzférában. A sztratoszférában nő, aztán a mezoszférában megint csökken, végül a termo- és exoszférában nő a hőmérséklet, a felszíntől távolodva. Szóval ez eléggé cikcakkos.

És hát felszíntől a föld magja felé is először a legtöbb helyen csökken (főleg nyáron), majd csak azután kezd nőni a hőmérséklet.

"Ha a bolygótól távolodva folyamatosan csökken, a mag felé pedig folyamatosan nő a hőmérséklet, akkor miért van egy épületben mindig a legfelső szinten a legmelegebb?"

Ugyanannál az oknál fogva: a napból jövő sugárzás nagy része a szilárd testekkel való találkozáskor nyelődik el. A bolygó esetében a felszínen, a házaknál a tetőn.

"miért van egy épületben mindig a legfelső szinten a legmelegebb?"

Hát ez így nem igaz, csak a nyári kánikulában. Háromszintes, szuterénes házam van. A nyári kánikulában valóban így van, a záró szinten fent van a legmelegebb. De télen a fagyban éppen fordítva van. A szuterénben kell a legkevesebbet fűteni, és az emeleten a legtöbbet. (Ha nem fűteném, akkor télen a szuterénben lenne a legmelegebb, és az emeleten a leghidegebb!)